Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.
Ülésnapok - 1861-42
XLIL ülés 1861. június 11-kén. 127 s szavazás utjáni eldöntésére. (Közhelyeslés.) Ez azonban csak kérés részemről, de ha a tisztelt ház méltóztatik beleegyezni, talán jó lenne szavazni. (Helyes! Szavazzunk!) Fráter Pál: Ha mindnyájan elállanak a szólástól, én szívesen elállók. (Pópa feláll: Rendre! rendre!) Elnök: Csak felvilágosítást kivan a képviselő m* adni. Pópa György: Sajnálom, hogy minden szenvedélytől ment nyilatkozatomat némelyek ingerültségből keletkezettnek magyarázzák; de ezt most mellőzve nem akarok a további lehető ingerültségnek anyagot szolgáltatni; módositványomat ezennel visszavonom. (Közhelyeslés.) Fráter Pál: Ha áll az, hogy a fődolgok tárgyalása előtt teljes lehetetlen mindnyájunknak ngy a mint talán kívánnánk érzéseinket kifejteni, s ha igaz, hogy mindnyájunknak nemcsak szánkon de kebelünkben is a hazafiság érzése él; a legmelegebb testvéri szeretettel felkérem mindazon képviselő urakat, kik a nemzetiség kérdéséhez már annyit szólottak, miszerint igen erős elhatározással kell bírnunk, hogy azokat felelet nélkül hagyjuk: méltóztassanak ezen nemzetiségi kérdésnek további tárgyalásától elállani. Majd mikor e kérdés szőnyegre kerül s általános discussio alá jön, akkor méltóztassanak lelkük minden titkait felfedezni s szólani érzéseik s kívánságuk szerint. Mert ha most ekép felhívnak bennünket a nyilatkozatra, s minden egyesek előadására felelni fogunk, oly térre fogjuk vinni a tanácskozást, melynek megmérhetetlen következményei lesznek reánk nézve. Ismétlem ne méltóztassanak e kérdést tovább folytatni, hanem szavazzunk. (Szavazzunk!) Missics János.• A mostani körülmények között, hol szent ügyünk győzelmére legnagyobb egyetértésre van szükség, semmi nem szomorítja lelkemet annyira, mintha oly indítványokat, kitételeket és feleleteket hallok, melyek a helyett, hogy nagy ezélunkhoz a közelítést eszközlenék, eltávolítanak attól. (Helyes!) Midőn közöttünk az egyenetlenség magvát elhintve látom, szent kötelességnek tartom, azt kitépni, még mielőtt gyökeret verne; s azért ne élesszük az egyenetlenséget ott, hol olajat öntenénk a tűzre. (Helyes!) Én Pópa képviselő társam megnyugtatására annyit mondok, hogy 1848-ik évi törvényekben látok ugyan olyasmit, a mit megszüntetni kell, de midőn azt látom, elismerem egyszersmind annak áldás-dús azon következményeit, melyek következtében az ország minden polgárai vallás és nyelvkülönbség nélkül egyenlő jogokban részesittettek. (Helyes!) Vannak ugyan egyes hiányok ezen törvényben is, de hogy ezen hiányok megszüntetve mmd ez ideig nincsenek } nem a mi hibánk, hanem a bécsi kormány liibája. (Közhelyeslés.) Megvagyunk győződve arról, hogy ha előlünk a törvényesség tere el nem záratik, e hiányok, sem a felhozott panaszok nem léteznének. Mert ha valaki, a magyar nemesség, de kivált a főnemesség volt az, a mely elég lelkesen lemondott 1848-ban jogairól, s feláldozta anyagi hasznait a haza közjava és boldogságának megállapítására. (Közhelyeslés.) Engedjenek meg, nem nem tartoztathatom — mind a mellett, hogy a legdemocratikusabb ember vagyok— hogy ki ne mondjam a főnemesség iránt azt, miszerint, — hazafi becsületére legyen mondva, — neki azon nagy érdeme van, hogy mindenütt, hol a szabadság mellett harezolt, a sanyarú 12 év alatt is egész nyomatékát tette a mérlegbe, mint Brennus kardját, a czélból, hogy a szeretetnek és testvériességnek közös oltárán együtt áldozhassunk. (Közhelyeslés.) Részemről, miután hazafi vagyok, hazám boldogságát, népe jólétét és nemzetisége kifejlődését kívánom; szeretném, hogy minden kitétel, mely az egyetértést köztünk megtántorithatná, és csak Bécsben tenne jó szolgálatot, elhagyassák; mert ezen egyenetlenség csak saját szabadságunk sírját fogná megásni, és azért óhajtom, hogy a béke, testvériesség és szeretet lengje át tanácskozásainkat. (Köztetszés; Helyeslés.) Babesch Vincze •• Személyemre hivatkozás tétetvén, kénytelen vagyok védelmemre egypár szót. szólani. Azt kérdezik tőlem, ki adott nekem arra hatalmat, hogy én itt az erdélyi románok nevében szólok. (Zaj.) En csak kötelességemet teljesítem akkor, midőn oly történelmi tényeket hozok elő, melyek mint kü_ lönben is ismeretesek el nem hallgathatók, annál inkább mert ezt követeli (a zaj miatt nem érthető) ezt mindennap olvashatni a román újságokban is, A mi Leményi püspökre hivatkozást illeti: nagyon kétes, ugy volt e, mert ő maga is megesküdött Balázsfalván az unió ellen (szónok beszéde tovább a zaj miatt nem érthető) — (Szavazzunk!) Elnök: Miután Pópa úr a módosítványát visszavette, következnék a szavazás. A 40-ik czikk ellen csak 2 módosítvány van beadva. Az első módosítvány az, a melyet maga a tisztelt indítványozó ur javasolt, és a melyre nézve Ragályi képviselő urat vagyok bátor felkérni, hogy az általam mindjárt felolvasandó módosítvány hová illesztessék e czikkbe be. Ragályi Miksa: így volna a módosítvány: „Mi teljes jogegyenlőség alapján akarjuk kifejteni és biztositani alkotmányos életünket," most a mi a szerkezetben következik e szótól „Akaijuk" sat. e szóig „ne tegyen" kimaradna s következők jönnének: „akarjuk, hogy más nemzetiségű honfitársaink nemzetiségi igényei mindenben, mi az ország politikai szétdarabolás és törvényes függetlenségének feláldozása nélkül eszközölhető, még ezen országgyűlésen törvény által is biztosíttassanak." (Fölkiáltások: Elfogadjuk!) Elnök: Vájjon ezen az indítványozó ur által a czikk mellett tett mődosítványt elfogadni méltózta32*