Képviselőházi napló, 1861. II. kötet • 1861. junius hó 3–augustus 22.

Ülésnapok - 1861-42

124 XLII. ülés 1861. június 11 -kén. kívánja-e a ház Ivánka úr indítványát elvileg elfogadni, mert a szerkezetet Ivánka képviselő úr maga sem kívánta változtatni. (Bővíttetni kívánta!) Bartal György: (Zaj) Azt hiszem, hogy minden pótlás, és bővítése az eredeti szerkezetnek minden esetre módosítvány; annálfogva a házszabályokhoz képest e pontban is a fő kérdést minden esetre úgy kívánom tétetni: maradjon-e a szerkezet vagy sem? Elnök: Nagyon helyes, és e szerint fogom a kérdést kitűzni; s csak azért kívántam most a szabálytól eltérni, mert az iménti szavazásban, midőn a kérdést így kívántam föltenni, az a képviselő urak tetszésével nem találkozott. — Igen helyesen figyelmeztetett képviselő úr, s azért rendén van, hogy a kérdés e szerint tétessék. — Figyelmezve tehát Ivánka képviselő úr indítványára, melylyel a szerkezetet bővíttetni kívánja, először is kérdésül fogom kitűzni, hogy a szerkezet, vagyis a 39-ik §. változatlanul megmarad-e vagy nem ? ha megmarad, akkor Ivánka módosítása elesik, ha nem marad meg, akkor tovább fogunk szavazni. A kérdés tehát az: A 39-ik §. szerkezete minden változtatás nélkül maradjon-e vagy nem? • a kik megkívánják tartani változtatás és bővítés nélkül, álljanak föl. (A félállás megtörténik) A többség a szerkezetet változtatni kívánja; annyiszor voksoltunk már, hogy a voksolás sorozatát közönségesen ismerjük, hogy a voksolás minden esetben igen-, vagy nem-mel történik. — Most csak az van elhatározva, hogy a szerkezet megváltoztassék. Hogy miképen ? arra most kell szavazni, és ezért a második kérdés az, hogy elvileg Ivánka indítványa elfogadtatik-e vagy nem? Fölteszem tehát szavazásra a kérdést: Ivánka képviselő úr indítványa elfogadtatik-e vagy nem ? (Helyes!) a kik elfogadják, álljanak föl. (Többség föláll) Ivánka képviselő úr módosítványa elvileg elfogadtatván, szerkesztése a redactionalis bizottmányhoz utasittatik. — Keglevich Béla jegyző olvassa a 40-ik szakaszt, mely így hangzik: „Mi teljes jogegyenlőség alapján akarjuk kifejteni s biztosítani alkotmányos életünket. Akarjuk, hogy a polgári jogok teljes élvezetére nézve sem vallás, sem nemzetiség a hon polgárai között különbséget ne tegyen, s törvényeink mindazon rendeleteit, mik a teljes jogegyenlőséget korlátozzák, még ezen országgyűlésen akarjuk az igazság, méltányosság kivánalmihoz alkalmazva módosítani. De ha felfüggesztett törvényeink teljes erejökben tettleg vissza nem állíttatnak, s a jogtalan felfüggesztésnek minden még fönnálló jogtalan következményei azonnal el nem töröltetnek, a nemzet, mely most meg van fosztva alkotmányos szabadságának minden biztositékától, nem boesátkozhatik semmi ujabb törvény-alkotási értekezletekbe, semmi egyezkedésekbe, mert miként s mi czélból alkosson ujabb törvényeket, midőn azt látja, hogy egyoldalú hatalommal felfüggesztett alaptörvényeinek hatálya még akkor is függőben tartatik, midőn a fejedelem a nemzet képviselőit összehívta, hogy alkotmányos működésüket ismét megkezdjék. — Kijelentjük tehát, hogy az absolut rendszer által hatályon kívül tett s még most is függőben tartott törvényeinknek tüsténti teljes visszaállítását, s az absolut rendszer által jogtalanul behozott s még tettleg fönnálló minden törvényellenes intézkedéseknek, törvénytelenül kivetett terheknek s azok jogtalan behajtásának azonnali megszüntetését sürgetjük." (Jól van!) Ragályi Miksa: A felirást indítványozó t. képviselő úr ha talán jobban megnyugtathatná a házat ezen pont elejét következőleg kívánná módosítani: (Halljuk! olvassa) „Mi teljes jogegyenlőség alapján akarjuk kifejteni s biztosítani alkotmányos életünket. Akarjuk, hogy más nemzetiségű honfitársaink nemzetiségi igényei, mindenben mi az ország poKtikai szétdarabolása és törvényes függetlenségének föláldozása nélkül eszközölhető, még ezen országgyűlésen törvény által is biztosíttassanak.

a (Helyes!). Elnök: Ezen módositványon kívül ezen most már 41-ik szakaszra több módosítvány ok is adattak be, jelesen: Babesch Vincze, Buttyán Vazul s Pópa György képviselő urak által, melyek felolvastatni fognak. Olvastatik legelébb Pópa György módosítása. (Zaj). Pópa György- Én csak ezen két szónak felvételét kértem: „sem születés," s ugy veszem észre, hogy ez is feltűnik. Mi úgy beszélünk itt átalában: hogy e honban születési jogkülönbség nem létezik (Zaj Halljuk!); pedig tisztelt ház! nem lehet ignorálni, hogy születési jogkülönbség e hazában még létezik, mert vájjon a születés nem gyakorol-e felsőbb jogot, a törvényhozás jogát, és pedig a nélkül, hogy egyéb képességre szüksége volna; gyakorolja csak azért, mert azon egyéneket a törvény: nemeseknek s részben főrendeknek szokta mondani. (Zaj) Mentsen Isten attól, hogy míg a törvény ezen a régi kiváltságokból máig is fennálló maradványokat fenntartani akarja: legkisebb szentvedélyly el viseltessem valamely jog iránt; sőt ünnepélyesen nyilvánítom, miszerint én a törvény iránti tiszteletet soha sem fogom megtagadni, de mint a törvényhozásnak tagja kötelességemnek érzem a tisztelt ház figyelmét arra felhívni, miszerint a jog- és születés kiváltságok e hazában még léteznek, és hogy ezen kiváltságoknak a teljes jogegyenlőség mellett illusioként szerepelni nem lehet. Egyébivánt ezen ügy az 1848-iki országgyűlésen is csak úgy—noli me tangere-képen tárgyaltatott; s valóban nem tudom annak okát, hogy az 1848-ki 4-ik törvényczikkben miért nem lehetett volna ezen előjogok eltörlése iránt íryiltabban nyilatkozni; mert ezen törvényezikk a felső tábla fennhagyását csak az által tudatja, hogy a főrendi tábla elnökéről és jegyzőről rendelkezik, holott azon törvény a királyi táblának és a káptalanoknak törvényhozási jogát nyíltan megszüntette. (Zaj) Nem akarom bírálni a törvény azon indokát, mely szerint politikai jogokat egyesektől elvenni nem lehet, pedig ugyanazon törvényhozás nagy politikai jogokat szüntetett meg. Nem akarom ugyan csak az 1848-ik 16-ik törvény czikk indokait keresni, hogy miért kellett a nemességnek befolyását a megyékben meghagyni, s nem akarom felemlíteni azon körülményeket, melyek