Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.
Ülésnapok - 1861-19
96 XlX.dilés 1861. május 7-kén. r olt három tárgynak tanácskozásba vétele végett tehát az ülést kedden lehetne megtartani, (Közhelyeslés) s azután szerdán kezdhetnök el az előttünk levő nagyfontosságú tárgyalást, mely az országgyűlésnek teendőiről fogna határozni. Mihályi Gábor : Miután a görög óhit vallói iránt most az igen t. háznak az egyenjogúság mély eszméjét egyértelmüleg méltóztatott itt a képviselet és törvényhozás terén előadni, mind választóim, mind magam, mind az összes orthodox görög valláson levők nevében mély köszönetemet jelentem ki, miszerint e jelen alkalommal az egyenjogúságot méltóztatott irányunkban kitüntetni. — Adja az igazságnak nagy Istene, hogy midőn közelebbről a nemzetiségek fontos ügye fog szőnyegre kerülni, azon egyetértés, mely most mutatkozott, akkor is uralkodjék, hogy mindnyájan — egy hazának gyermekei — e hazát boldogíthassuk ! (Közhelyeslés.) Elnök : Azokhoz, miket előadtam, záradékul még hozzá teszem, hogy a keddi ülés tárgya azon három lesz, melyet emiitettem, és hogy az ülés 10 órakor kezdődik. De 9 % órakor magánülésre vagyok bátor a t. házat összehíni, hogy azon tárgyat, melyet most magán ülésben a ház költségvetését illetőleg végeztünk, tökéletesen rendbebozhassuk. Károlyi Ede gróf: Kívánnám, hogy Mihályi Gábor képviselő társunk szép és valóban hazafias nyilatkozata jegyzőkönyvbe iktattassék. (Fölkiáltás :Nincs erre szükség, miután a naplóban ugy is benn lesz!) Elnök : Tehát kedden d. e. 9 */ a órakor bizottmányi magán ülés, 10 órakor pedig nyilvános ülés fog tartatni. — És szerdán kezdődik az országgyűlés teendői iránti tárgyalás. Ezzel az ülés d. u. 2 % órakor eloszlott. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1861. május 7-kén d. e. 10 órakor. Elnök: Az ülés megnyittatik. A jegyzökönyvet Jura jegyző ur fogja vezetni, aszólókat pedig Keglevich gr. irandja fel. — Legelsőben is a múlt ülés jegyzökönyve fog meghitelesittetni. Csengery Imre jegyző olvassa a f. hó 4-én tartott ülés jegyzökönyvét, mely minden észrevétel nélkül helybenhagyatott. Elnök: Van szerencsém jelenteni a tisztelt háznak, hogy időközben 4 képviselő ur jelentette magát, és mutatta be nálam megbizó levelét, u. m. Krassómegye oraviczai képviselő Faur János, Krassómegye boksány-kerületi képviselője Paszku Fülöp, ugyan Krassómegye facséti-kerület képviselője Mánia Aurél és Krassómegye Szászka-bánya kerület képviselője Babes Vincze. — Mind a 4 megbizó levél szokás szerint az igazoló bizottmányhoz minél előbbi tárgyalás végett lesz kiadandó. Óhajtandó, hogy az igazoló bizottmány ezen 4 megbizó-levelet mennél hamarabb megvisgálván, jelentést tegyen, hogy aztán ezen tisztelt urak is a tanácskozásban résztvebessenek. Bernáth Zsigmond: Az igazoló bizottmány tagjait tisztelettel felszólítom, legyenek szívesek d. u. 5 órakor a szokott helyen megjelenni. Elnök: Zsolna város és szomszéd 36 község választói Pongrácz Lajos megválasztatása ellen beadott folyamodásuk folytán ismét két bizonyítványt nyújtanak be. Pongrácz Lajos ur megválasztatása iránt vizsgálat rendeltetvén el, Beniczky Lajos úr van a vizsgálatra kiküldve, tehát ő neki, mint vizsgáló tagnak lehetne ezen két folyamodványt kiadni. (Helyes !) Aranyos-széknek állandó bizottmánya, — meg levén győződve arról, hogy az országgyűlés jelen kiegészittetlen állapotában koronázásra és törvényhozásra illetéktelen, azt kéri: hogy a képviselő ház minden hatását oda fordítsa, miszerint Erdélynek Magyarorszóggali uniója, mint létesült tény, mielőbb és végkép elismertessék, és Erdélynek megyei és összes hatóságai a képviseletre legsürgetösebben meghivattassanak. — (Éljenzés!) Hasonlókép Küküllömegye közönsége is, — előadván, miszerint meg van győződve, hogy az erdélyi országgyűlés többé róluk nem rendelkezhetik, s annál inkább nem a birodalmi-tanács ; de a magyar országgyűlés is jelen kiegészítlen állapotában törvényhozásra és koronázásra illetéktelen lévén: — azt kéri, hogy az országgyűlés a haza integritását és kiegészítését tűzze ki magának első feladatául, ezt igyekezzék elsőben létrehozni, s addig törvényhozási tárgyakba s koronázásba annyival kevésbbé bocsátkozzék, mert ezt különösen a nemzetiségi igények tekintetbe vétele is kívánja. Ezen tárgyak
