Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.
Ülésnapok - 1861-16
86 XVI. ülés 1861. május 2-kán. törv. ez. 43-ik §-ában ezeket mondja : „A szavazaíszedő küldöttség a választás folyamáról rendes jegyzökönyvet vezettetvén, azt a választás befejezésével az elnök és jegyző, s a szavazatszedő küldöttségnek legalább 2 tagja 3 példányban aláirják." Meg nem foghatom, mért nem tette be az elnök kifogását a jegyzőkönyvbe is? Bizonyítványa tehát nézetem szerint nem hiteles, vagy épen olyan bizonyitvány, mint akármely petitionárius bizonyítványa. Az egész irat nem tekintethetik az elnök hivatalos jelentésének; hanem csak olyannak, mint valamely privát ember jelentése. Csak akkor birna e jelentés súlylyal, ha be volna bizonyítva, hogy eröszakolás történt. De erről szó sincs abban, s igy nem látok benne se hitelességet, se okadatolást. — Másodszor azért nem tartom szükségesnek a vizsgálatot, mert a petitiót, mely véleményem szerint sehogy sincs okadatolva, egy második petitio, mely okadatalva van, s az elöbbeninek minden pontját megezáfolja, nemcsak ellensúlyozza, hanem meg is semmisíti. Ugyanazért meg levén győződve, mikép a beérkezett petitio nem egyéb , mint a megbukott kisebbségnek a többség elleni törekvése: ennélfogva a kérdésben levő képviselőnek igazolását kérem. Bujanovits Rudolf: Tekintsem bár azon körülményeket, melyek a fennforgó követválasztások alatt fordultak elő, és melyeknek én mint zempléni ember kellő ismeretében vagyok, — vagy tekintsem azon elveket s azoknak alkalmazását azon eljárására a t. háznak, melyet eddig azon követválasztásoknáli események megítélésében gyakorolt, a hol az illető követválasztások megsemmisítéséről volt szó : meg kell vallanom, hogy az osztály által előterjesztett véleményében sehogy sem tudok megnyugodni. A föelv, melyből kiindultunk, midőn a követválasztások megsemmisitéséről volt szó, az vala, miszerint oly világos legyen a törvénysértés, a melyről mindenki tökéletesen meggyőződjék, hogy ellene szót emelni sem lehet. Vájjon láthatni-e ily elkövetett törvénysértést a jelen esetben? s ha igen, — mivel van az okadatolva ezen petitio által? — A mi okadatolva nincs, azt mellőzöm, s csak azt hozom elő, mi okadatolva van. Mindenekelőtt azon okmány erejének vizsgálásába bocsátkozom, melyre a petitio alapítva van Ez azon elnöknek jelentése, ki a választást vezette. Azt hiszem, tisztelt ház! hogy a választási elnök a maga hivatalos állását azon pillanatban elveszti, a midőn a jegyzőkönyvet aláírva az illető követnek átadja. (Helyes !) Azontúl megszűnik minden hivatalos állása. Az elnöknek jelentése tehát, melyet a bizottmánynak beküldött, nem egyéb mint egyéni magánügy. Megdöntheti-e egy magán egyéni vélemény egy törvényesen rendesen vezetett jegyzőkönyvnek hitelességét?— azt hiszem, nem döntheti meg még akkor sem, ha a jegyzőkönyv egyedül azon elnök által volna aláírva, ki a jelentést tette. De itt a jegyzőkönyv alá van irva egyszersmind a jegyző és még két tanú által is; tehát azon elnök, a ki ugyanazon jegyzőkönyvet is aláirta, nem döntheti meg annak hitelességét, mely nagyobb súlylyal bir, mint magánegyén jelentése. Azt hiszem, az oly elnök — ki a jegyzőkönyvben még a legkisebb rendetlenség elkövetéséről sem tesz említést, a megyei bizottmányhoz beadott jelentésében mégis rendetlenség elkövetéséről szól, — már ezen lépése által is mutatja, hogy ö, ha nem is föpártvezér, de mindenesetre érdekelt ember volt. Miután nem átallotta magát pellengérre tenni az által, hogy a jegyzőkönyvvel, azaz: a saját aláírásával ellátott jegyzőkönyvvel külön jelentésében egészen ellenkezőt bizonyítson. Én ennélfogva ezen jelentésnek legkisebb súlyt sem tulajdonithatok, s úgy tekintem, mintha nem is léteznék, s azért kénytelen vagyok azt állítani, hogy a petitio semmiben okadatolva nincs. De tisztelt ház! ha nem is megyek oly messze, s tekintetbe veszem azt, a mi az elnök jelentésében foglaltatik, mit veszünk észre ? — azt veszszük észre, hogy az elnök azt mondja, a mi a petitióban foglaltatik t. i. a vesztett urbériség általi lazítást, és ezt úgy említi meg, mint egy dolgot, mely mások által állíttatott; tehát ő maga nem mondja, hogy az valóságosan megtörtént, hanem csak azt mint állítólagos tényeket említi fel. De nagyobb súlyt tulajdonitok a dézmának. Ezen dézmaizgatást úgy méltóztassék tekinteni a tisztelt háznak, mint oly stereotyp dolgot, melyet minden követnek, ki Zemplén megyének hegyaljai kerületét akarja képviselni, megemlíteni kell; mert ezen dézmakérdés oly kérdés, mely Zemplén hegyalja-kerületi részének életkérdése, s ezen dézmakérdés eldöntésétől függ a hegyalja lakóinak jövője s boldogsága. A ki tehát a hegyaljai vidék bizalmát kiérdemelni akarja, köteles azt mondani, hogy az országgyűlésen adézma kérdésében oda fog működni, hogy ez szintúgy. mint az urbériség megváltása kármentesítés által történt, illő kármentesítés mellett megváltassák. En ebben semmi izgatást nem látok, mert én azt gondolom, hogy ha ezen kérdés szőnyegre kerülend, egyikünk sem fogja mondani, hogy a* dézrna továbbra is megálljon, hanem, hogy kellő kármentesítés mellett az ország által megváltassák. (Helyes!) Ez tehát azon egyetlen egy izgatás, melynek a jelentésben nagyobb súly adatott ; de ha ezen izgatást tekintem, mondhatom, hogy az a Szirmay pártja által épen ugy elkövettetett, sőt ha jelen volna Lónyai Gábor követtársunkra hivatkoznám, ki megmondhatná, vájjon az ő programmjában is nem állott-e a dolog szintén így. Ezt tehát izgatási ténynek nem tartom. Az elnök jelentésében még más is foglaltatik, t. L, hogy jelentetett neki, miszerint Sóhalmy pártja fegyveres erővel jelent meg. Már kérdem, — nem lett volna-e legszentebb kötelessége az elnöknek, meggyőződni arról : igaz-e hogy fegyverrel jelentek meg, s ha csakugyan fegyverrel jelentek meg, azt tőlök elvétetni ? Ha pedig nem lehetett elvétetni a fegyvert, félbe kellett volna szakítania a választást; — ez lett volna kötelessége, s miután ezt nem tette, világos, hogy fegyver nem volt, (Felkiáltások : már ez nem áll!) de igen is világos, hogy fegyver nem volt, vagy pedig, ha volt — akkor az elnök a maga kötelességét nem teljesítette. (Helyes!) Említtetik még az elnök által az is, hogy a választás vége felé történt