Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-14

70 XIV. ülés 1861, april 30-kán. lálni, ez világosan mutatja, hogy a petitio esak a 10 panaszosnak ügye, nem pedig a 2000 választóé. Én | tehát Buday Lörincz képviselőt egyszerűn igazolandónak vélem. (Közhelyeslés.) Seregélly Sándor: Az illető Vll-dik osztálynak azon eljárását, mely szerint a sértett magyar-orosz j nemzetiséget figyelemre méltatta, őszinte köszönettel veszem, egy részt azért, mert elkeseritöleg hat reám minden oly eset, mely a magyar-orosz nép és a magyar között az egyetértést, a testvériséget lázitólag megzavarhatja; más részt pedig azért, mert már a sérelemnek illő helyeni elismerése is, gyógyitó balzsam. ; ként képes hatni az elnyomottakra, és képes az egyetértést helyre állítani. Azonban ezen választásnál oly tekintetek jönek figyelembe, melyeket nem csak a bereghmegyei magyar-orosznak, — de a fél-milliót meghaladó összes magyar-orosz népnek is mélyen fájlalnia kell, — a baj annál szomorítóbb levén , mert rajta jelenleg már a tisztelt képviselőház sem képes segitni, noha a nemzetiségek megnyugtatása, egyet- r értése égető szükség. — Segíteni azonban jelenleg nem lehet, mert véleményem szerint a bün, a baj oka j onnan ered, hogy tek. Bereghvármegye a választó kerületeket nem kellő méltányossággal rendezte és alakította. Föl se hoznám én ezen nézetet itten most, de kötelesnek érzem magamat, hogy kimutassam a tisztelt ház, a haza előtt, legalább részben azon okokat, melyek egyes nemzetiségekben felköltik a külön territórium, a külön autonómia eléggé nem kárhoztatható vágyait. E jelen eset szintén ily okul szolgálhat. Beregh vármegyét egy tömegben, folytonos territóriumon lakja mintegy 80,000—90,000 magyar-orosz. Ha Beregh vármegyét geographice veszsziik, területének két harmadát a magyar-orosz lakja: — a magyar nép pedig, — tekintve a lelkek számát és a tért melyen lakik , — Bereghnek egy harmadát teszi, — és mégis Bereghnek a magyarság által lakott egy harmadrészén egymáshoz közel eső magyar helyek jelöltettek ki kerületi főhelyekül, és igy a magyar-orosz népnek több mérföldekre több napi útra kellé fáradni, — mire az öregek és betegesek nem képesek: — mi mellett ellenben a magyarnak azon előnye van, hogy 1-ör otthon választ, tehát mind megjelenhet, és 2-or mert tulajdon fészkében vagy ahhoz közel levén, az orosz választókat, — választói joggal nem biró lakosok, cselédek és fiatalok segítségét is használhatva., — elverheti, elkergetheti, mint az 1848-ban Hajdú Jerom és Román Ferencz föllépésekor történt Munkácsott és most 1861-ben a kérdés alatti választásnál. Ily eseteknél ha a megverettek panaszkodtak, többen tisztelt követtársaim közül, a mint tapasztaltam, majd nem íixioma gyanánt állították fel, hogy a bukott rész, a kisebbség nyugtalan szokott lenni; — de van erre vonatkozó más axióma is. Pacem ajunt, dum vastitatem fecerunt. —• Ezeket előre bocsátva, miután az orosz nemzetiségű választókon gyakorolt nyomást látok ezen választásnál, — ezen választág iránt vizsgálatot kérek. Demjén István: Az állítólagos követjelölt és a 10 panaszló ugy látszik a panasz fő súlyát, főkép a nemzetiségi súrlódásra akarják fektetni, és az osztály véleménye is főkép e tekintetből látszik a vizsgálatnak szükségét indokolni; — továbbá a panaszlók olyan színben állítják a dolgot elő, hogy világosságba tűnjék annak valószínűsége, mintha Bereghmegyének sok ezerre menő ruthen ajkú lakosainál átalános lett volna azon óhajtás, hogy egyik kerületéből orosz képviselő választassák, és mintha ezen átalános óhajtástól ők ármánynyal, ijesztgetéssel és erőszakoskodással üttettek volna el. Azonban, — a nemzetiségi súrlódást illetőleg, mi kik az ottani körülményekkel közelebbről ismerősek vagyunk, jól tudjuk, bog}- Bereghmegyében — Istennek hála ! — nemzetiségi súrlódás ekkoráig nincsen. (Tetszés!) Ott a különböző ajkú lakosok között e mai napig a legnagyobb s legjobb egyetértés és valódi testvériség uralkodik. Ezen testvériség nyilt kiáltó kifejezését találta legközelebb is a tisztujitás alkalmával, — amit a hírlapokból is tud az ország közönsége, — a midőn t, i, a ruthen ajkú polgártársak közül mindazok, kik csak megközelítő képzettséggel birnak, a megyei tisztviselők körébe épen a niagj'ar közönségnek és értelmiségnek legnagyobb befolyása által megválasztattak. Ezen testvériségnek apostolai ott mind azok, i\ kik hazánk mostani válságos körülményeiben meg tudják fontolni, minő ildomossággal kell e tekintetben eljárni. Ezen testve- j riség apostolai azon sok ezer ruthen ajkú lakos lelkészei is, kik között igen sok jeles egyéniség van, a kik valóban akár melyik nemzetnek vagy hitfelekezetnek diszóre válnának, a kik közül sokan a megyei bizottmány tagjai és pedig többen közülök nagy befolyású és tekintélyes tagjai. És immár ezt tudva, föl sem lehet tenni, hogy ezeknek nem lett volna annyi erkölcsi hatásuk, hogy az orosz nép azon óhajtásának, miszerint egy kerületben orosz képviselő választassák —, érvényt ne tudtak volna szerezni. Azonban a tények és a választási jegyző könyvben előadott azon körülmény, hogy t. i. a választás alkalmával 3000-et megközelítő számú választó volt jelen, — u panaszt megczáfolja, és ha tekintjük azon körülményt, hogy aválasztók mintegy 3000-et megközelítő e számának négy-ötöd része tisztán ruthen volt, végre hogy ezen egész • választói közönségben csak egy pár magyar helység vau, világos, hogy ezen tényállásban erkölcsileg és physicailag ezáfolatot talál azon előadás, -- mintha amaz átalános törekvése az összes ruthen népségnek erőszakkal és ármánynyal utasíttatott volna vissza. Tisztelt ház 1 A mi a dolog lényegét és az itt javaslatba hozott vizsgálatot illeti, megvallom, én sem volnék a vizsgálatnak ellene, jól tudván, hogy a vizsgálat bizonyosan az igazságot és valóságot fogja tisz- . tára hozni, és az igazságtól s valóságtól valóban visszariadni nem lehet; — de megvallom , a jelen körül- | menyek között attól tartok, mikép a vizsgálatnak elrendelése által talán az ellenkezőjét érnök el annak a | mit czéloznánk; tartok attól, hogy azon ingerültség, amely most még csak a 10 panaszlónak sajátja, a vizs- | gálát elrendelése által mesterségesen ki fog talán szivárogtatni a nép rétegeibe is; tartok attól, hogy ezen ! ügy, a mely most csak személyes ügy, a vizsgálat megrendelése által mintegy országos jelentőséget talál