Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.
Ülésnapok - 1861-9
36 IX. ülés 18Öl, april 23-kán. tartanám, hogyha ezen választás, mely titkos szavazással és nem a törvénynek világos szavai ellen ment végbe, megsemmisíttetnék. Gr. Dessewffy Emil : Tisztelt ház ! Minekutána megemlittetett az, de különben is köztudomásra van, hogy a közönség ke^én forgó törvény-példányok, s az ö felsége V. Ferdinánd által a maga idejében t. i. 1848-dik évi april 11-kén szentesített, s az országgyűlési irományok közt feltalált szöveg közt különbség létezik, azt tartom, minekelőtte eonstatirozva lenne a törvénynek hiteles szövege : ezen kérdés felett határozni nem lehet. Azt hiszem, söt nem is kételkedem, hogy az elnökségnek tudomására van az eset, s constatirozta azt, hogy mi a törvénynek authenticus szövege. Én tehát mindenekelőtt azt volnék bátor kérni, hogy az elnökség a törvénynek eredeti authenticus szövege iránt a házat felvilágosítni méltóztatnék. Fenntartva későbbre szavazatom előadását. Elnök : Természetes, hogy a tárgyhoz érdemlegesen szólnom nem lehet, s ha egyátalában a kérdés megvitatása forog fenn, szólni nem is kívánok ; de a mi a törvénynek valóságos szövegét illeti, értésemre esvén ez iránt a különféle nézetek, nem tagadom, hogy lépéseket tettem, ezen törvény valóságos szövegének kitudására. Már most a tisztelt háztól függ, hogy megengedi-e, miszerint azokat, mik e részben tudomásomra jutottak, s a mik a szöveget, nézetem szerint, kétségtelen világosságba hozzák, előterjeszthessem? (Minden oldalról : Halljuk !) Én először is írtam az országos fölevéltárnokhoz a végett, hogy azon eredeti irott példányból, mely az 1847/8-diki pozsonjd országgyűlés utolsó ülésében kihirdettetett s felséges V. Ferdinánd neve aláírásával szentesíttetett, a 32 §.-t : szórói-szóra leírva nekem küldje meg. Az országos főlevéltárnoknak e részbeni bizonyítványát jegyzi) úr ezennel felfogja olvasni. Tanárky Gedeon jegyző olvassa az országos fölevéltárnok által megküldött 1847/8-diki V. törvény czikk 32 §-ának eredeti szövegét, mely is a következő : ,,32. §. A szavazás a szavazó nevének a küldöttség általi feljegyzésével s valamint a szavazatok összeszámítása is nyilván történik." Elnök : Ehhez még csak azt vagyok bátor hozzáadni, hogyha netalán a tisztelt ház rendelni méltóztatik, mindig intézkedhetem az iránt, hogy az országos fölevéltárnok az illető törvény szövegét bármikor eredetiben is a ház elé terjeszsze. Egyébiránt némi felvilágosításul, kénytelen vagyok azt is megemlíteni, miszerint nyomozván ezen dolog mibenlétét, azt tapasztaltam, hogy az 1847/8-diki országgyűlésnek 54-dik országos ülésében a rendek a főrendekhez a törvényjavaslatot ugy terjesztették fel, mint azt másod ízben Kálóczy képviselő úr felolvasta. Az 56-dik ülésben pedig, az iratok 153-dik lapja szerint, a főrendek ezen törvény-javaslatot ugy kívánták módosíttatni, mint az a most felolvasott országos levéltári bizonyítványban foglaltatik. Ezen módosítást az 59-dik ülésben az iratok 168-dik lapja szerint, a karok és rendek is elfogadták, s az eredeti törvény-javaslatot a szerint rendelték kiigazíttatni, mint itt felolvastatott. Az iratok itt vannak, ha tetszik a ház elé terjeszthetem. Gr. Dessewffy Emil : (Szólni kivan, de több oldalról hangzik : szólott már, kétszer pedig egy dologhoz szólni nem lehet ! — zaj). Bocsánatot kérek, a tárgyhoz magához még nem szólván, szólhatási jogomat fenntartottam ; és az imént csupán arra kértem a ház tisztelt elnökét, hogy méltóztassék constatirozni a törvények valódi szövegét ; ez megtörténvén, szólási jogommal élni fogok, (Halljuk !) A felolvasott levél szerint, az eredeti szöveg kétségkivül kihirdettetett, azaz, „lex publicata" s kötelező törvény volt. Ez, azt tartom kétségtelen. Már most ezen §.-nak értelmét, én legalább másként magyarázni nem tudom, mint úgy, hogy a szavazásnak is nyilván kell történni ; mert világos, hogy ezen kifejezés, „szavazás", nem tehet egyebet, mint a szavazásnak actusát. Atalában a szavazás, ha a törvénynek egész szövegét tekintjük, nem tehet egyebet, mint azon eljárást, melyet a törvény a követ-választásra nézve követendőnek meghatároz •, e törvény aztán külön §.-ban határozza meg, hogy mikor már arra kerül a sor, hogy a szavazás egyenkint megtörténjék, mikép történjék ez meg ? Ekkor ezen szavazás sem tehet egyebet, mint szorosan a szavazás actusát. Az is megbatároztatik, hogy micsoda módon történjék a szavazatok összeszedése. E részben a törvény világosan mondja, hogy az a szavazó nevének a küldöttség általi feljegyzése mellett történjék. Minthogy pedig eme törvényczikkelynek egy második tétele is van, melyben az mondatik: „s valamint a szavazatok Összeszámítása is nyilvánosan történik", — épen mert az összeszámítást is nyilvánosnak rendeli a törvény, világos, hogy itt e szó „is" a szavazás nyilvánosságát praecisirozza ; ezen is ugyanis a nevek feljegyzésére nem vitethetik, s azt magyarázni nem akarhatja, mert ezen nevek följegyzése küldöttség által történvén, világos, hogy annak eszközlése nem titkos, hanem nyilvános. Mindezeknél fogva tehát én az osztály véleményét pártolom, és ez esetben ugy tartom lehetetlen is a törvényt máskép magyarázni, minthogy itt a titkos szavazásnak helye nem volt. Tisza Kálmán : Tisztelt ház ! Én megvallom egyátalában nem akarom megtámadni a szóban levő törvénynek azon értelmezését, melyet az előttem szóló tisztelt képviselő gr. Dessewffy úr annak adott; hanem bátor vagyok az igen tisztelt házat figyelmeztetni, most miután a törvény különböző kiadásai közti eltérés már nyilvánosságraj ott, arra, hogy azon meggyőződésre miiegyen a valódi hiteles szöveg, mily nehezen lehetett és csak a tisztelt elnök úrnak sikerülhetett jutni ! Tudjuk ugyanis, hogy azon példányokban, melyek kézen forognak, a szerkezet annyira hibás, miként ezen 32-dik §.-t tisztán megérteni nem lehet. Senki sem tudja tulajdonkép mire megy az ki. Meglehet, hogy mint én, úgy mások is voltak oly helyzetben, mely szerint e törvényt teljes bizonyossággal magyarázni nem tudták. Részemről oly utón, a melyen magányos embernek lehető, iparkodtam az eredeti, hiteles szöveghez jutni ; s mire jutottam ? . . . . arra, hogy megnézvén az országgyűlési iratoknak hiteles kiadását, — ezen kiadásban csakugyan reájöttem, hogy a szén-