Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.
Ülésnapok - 1861-9
34 IX. ülés 18 31. april 23-kán. jelölt Selmeczvárosába távozott, s ott is föllépett jelöltnek, de megbukott. — Most a panaszt mind két bukott fél aláirta. — Meg kell jegyezni, hogy a szavazás idején a két párt közt még szó sem volt fusíoról. A mostam aláírásokból pedig azt láthatni, hogy a két ellenkező párt összeolvadott; és meglehet, hogy helyes a 2000 és néhány aláírás, de miután a fusio későbben történt, a szám épen nem bizonyítja azt, hogy a választás napján úgy állott a dolog, mint most áll. A mi különösen azon panaszokat illeti, melyeket a bukott Dacsó-féle párt előterjeszt, azt hiszem, azok a ház szabályai és a törvények szerint el nem fogadhatók. Egyik helytelen tényként előadott panasz abból áll, hogy a hontmegyei tisztviselők magok vezették a követ választást, E körülmény helytelen tény gyanánt van fölhozva, mi jele annak, hogy a panaszlók kevéssé ismerik hazafiúi kötelességeiket; mert az én osztályomban is jött elé oly panasz, hogy Pestmegyének érdemes tisztviselői is befolytak némely választásokba, és ezt az osztálynak nagy többsége igen helyeselte, és helyeslem magam is, mert hazánknak mostani kétes körülményei között, minden megyében, főképen pedig, hol -- mint Hontmegyében — az intelligentia nem oly nagy számmal van, a tisztviselői karnak befolyása igen kívánatos, és helyeselhető, hogy a népre azon czélból, hogy a választások jól üssenek ki, befolyjon. Helyeselték ezt Pest megyében is, és helyeselni kell ott, hol különféle nemzetiségek vannak. Ezt tehát nem lehet mint helytelen tényt fölemlíteni, s nem lehet panasz gyanánt elfogadni, hanem az inkább oly ténynek tekintendő, mely dicséretet érdemel. A panasz azon részét illetőleg, hogy a szavazás félbeszakittatott volna, —- látszanék ugyan valami ok a panaszra nézve fönnforogni; de csak akkor, ha e panasz a maga idejében tétetett és a szavazás elhalasztása nem történt volna mind a három pártnak teljes beleegyezésével. Mert Selmecz vidékének havas bérczei márcz. 26-kán — midőn a választás szabad ég alatt történt, reggeli 8 órától fogva esti 8 óráig, — nem alkalmasak arra, hogy a szavazatszedö választmány az illető szavazó tagokkal együtt — miután reggeltől egész estig úgyis együtt voltak, — az egész éjjet ott töltsék. Ez physikai lehetetlenség. De még az ellenpárt emberei is beleegyeztek abba, hogy szabad ég alatt legyen a szavazás; a mit ha elleneztek vala, ellene bizonyosan óvást tettek volna. Eszerint méltán lehet mondani, hogy az elhalasztás a pártok belegyezésével történt. Az, hogy némely osztályokban hasonló észrevétel tétetett ily választások ellen, az illető panaszlóknak csak később jutott tudomásukra, s a petitionak e része csak későbben s akkor alakult, midőn a pártok közt a szakadás már megtörtént., Második panasza a pártnak az, hogy második szavazáskor nem levén átalános többsége, egy héttel későbbre kívánta halasztani a választást, Ha ezen panasz való volna, akkor az ellen a jegyzőkönyvben bizonyosan óvás tétetett volna; de ennek a jegyzőkönyvben nyomát nem látjuk. A választási elnök helyesen cselekedett tehát, midőn a választást — a törvény értelmében — nem függeszté föl. Még a hamis szavazásról van megjegyzésem, mely ugyan semmi adattal sincs támogatva s melyet mint egyszerű puszta állítást nem vehetek figyelembe. A jegyzőkönyv tételeinek egybevetéséből láthatni, hogy ezen panasz sem áll,, hanem hogy az hamis; mert a jegyzőkönyvből nem látszik, hogy a panaszos félnek az első szavazáskor többsége volt volna; sőt az tűnik ki, hogy az első szavazáskor megválasztott Blaskovies Pál ur csak 801 szavazatot nyert ugyan, de ez által már is absolut többsége volt; és a jegyzőkönyvben az is áll, hogy még számos szavazó volt, s csak azért halasztatott el a szavazás, hogy időt nyerjenek, s második szavazásnak úgyis kelletvén történni — elállottak; és igy — mint tudom — a jegyzőkönyv is documentum levén, több százra menő szavazó nem szavazván, ez többséget nem tett. Ezeknél fogva a panaszt helytelennek látom és Blaskovits Pál urat teljesen igazolt képviselőnek ismerem. Markovits Antal: Csupán a kiküldendö vizsgáló tag iránt akartam nyilatkozni. Barinyai József: Én is a harmadik osztály igénytelen tagja valék, mely ezen kérdésbe vett kettős választás iránt három tagból álló bizottmányt véleményezett a vizsgálatra kiküldeni. Ezen osztály azon szempontból indult ki, hogy minden alapos panaszoknak, mint a milyeneknek a fölhozottakat is tartotta, ünnepélyesen meg kell vizsgáltatni; hogy egy részről azok, kik alkotmányos jogaikban sértve vannak, kellőleg megnyugtassanak; és más részről azok, kik netalán jogaikkal visszaéltek, jövőre hasonló merényletek elkövetésétől elrettentessenek. Én báró Podmaniczky Frigyes, most már egyszersmind alelnök urnák a harmadik osztály összejövetele alkalmával mondott szavait igen megjegyeztem és magamévá tettem : „Ha — úgymond a tisztelt báró ur — alapos kifogások történnek valamely választás ellen, akkor indítványozzunk egy három tagú vizsgálóbizottmányt a választás megvizsgálására, és legyünk meggyőződve, hogy azon vizsgálattal megbízandó tagok nem csekélyebb szolgálatot teendenek a hazának, mint azok, kik itthon a ház kebelében védelmezik a haza szent ügyét. Én magamévá tettem e szavakat; de már el van döntve, hogy csak egy tag küldessék ki a vizsgálat végbevitelére; de mindemellett igen óhajtom, hogy egyetlenegy képviselő ur se fosztassák meg szavazati jogától akkor, midőn talán a haza legszentebb ügyei és leglényegesebb érdekei fognak tárgyaltatni; az pedig igen könnyen megtörténhetik, midőn habár egyes képviselő küldetik is ki, egyszerre húsz is kimegy in partibus vizsgálattal foglalkozandó.Annál fogva azon