Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-32

XXXII. ülés 1861. május 29-kén. 337 vény történt (Igaz!), ha a parlamentaris életbe az indiscretio vádja, valakire alkalmazható úgy bizonyára azt minden tartózkodás nélkül lehet arra kimondani, ki tisztelt képviselő úrnak ezen bizalmával visszaélt, de bennünket a határozatot pártolókat kétszeresen sújtott ezen körülmény azért, mert az indítvány által már eleve okozott nagy hatás nem engedheté az osztrák államközi publico politicus állásunk elemezését, és nem engedé a történelmi idézmények némileges kiegészítésének taglalását. Azt uraim kétségbe vonnunk nem lehet , hogy a felirati érv erősítésére az indítványozó képviselő úr által felhozott történelmi állítmányok úgy mint előadattak ne állanának; de a körülmények és viszonyok körülírásának elmaradása a történelemnek sokszor egészen más értelmezést adhat, mint a minő színbe jött az elemezéssel. Ugyanis Deák Ferencz képviselő úr a mostani felirat érvéül azon körülményt hozta fel, hogy már több esetekben történtek nem koronázott fejedelmekhez felírások, mint tanúsítja Rudolf és Mátyás kora és tanúsítják Leopold és Ferencz korai. Ezt uraim tagadni lehetetlen és ép azért szükséges tisztelt követtársunknak idézményének pótlólagos kiegészítése. Rudolf és Mátyás korszakainak eseményei Bernáth képviselő úr által kellőleg felderítetvén, ahhoz csak kevés leend mondani valóm, (Zaj) és mellőzöm 1-ör azon események elősorlását, melyek az 1602dik országgyűlés egybehivását közvetlenül megelőzték; mellőzöm 2-or azon jesuiticus fejedelmi leiratot, mely az országgyűlés által sérelmei orvoslásáért felterjesztett 18 pontra egyenként leérkezett; sőt mellőzni akarom 3-or azt is, hogy ugyanazon időszakban honunk ép úgy mint a lefolyt 11 év alatt, idegen tanácsosok, tisztviselők és hadvezérek által zsaroltatott. Az 1603-ki hongyülés — mely Mátyás föherczegnek Regensburgbani tartózkodása miatt Maximilián mint fejedelmi biztos által nyittatott meg, — miután az ideig ínég a sérelmek nem orvosoltattak, — mind a fejedelmi előterjesztvények tárgyalását, mind az adó megszavazását megtagadta, — mely miatt aztán feloszlattatván csak ezen kivánt sérelmek orvoslása után 5 hónapra, azaz november l-jén jöhetett újólag össze, maga a fejedelem által történt megnyitásával, mely hongyülésen a rendkívüli költségek födözésére kivánt adó meg is szavaztatott, de alig' hogy a megajánlott összeg a hongyülés szétoszlása után a hatóságok által behajtva Ion, az előbbi nyomasztó állapot ismét vissza tért. Ebből és más, a prágai udvar által szitott bonyodalmakból a fejedelmi ház ki nem bontakozhatván, Rudolf király bárgyusága színe alatt Mátyás részére a Magyarország feletti fejedelmi teljhatalmi jog, az uralkodó család helybenhagyásával, kieszközöltetett ugyan, de a camarilía működései ezután sem szűntek meg; sőt most már Mátyás ellen, kihez bizalmukat egészen elveszték fordították fegyverüket, ki a rastovi és bécsi kötések megvizsgálása ürügye alatt, a magyarok főbbjeit Bécsbe hívta és ezekkeli megegyezése folytán az 1608-ki hongyülést Pozsonyba összehívta, melyben egy koronázási okmány dolgoztatván ki, —• s bírván a nélkül is a haza bizalmát, — ezen koronázási okmányt elfogadta, arra megeskettetett, királynak megválasztatott és meg is koronáztatott; sőt hogy maga ezen egyezményi ténynek nagyobb nyomatékot szerezzen, 30,000 fegyveres evővel Prága alatt termett, a camarilía fészkét szétíízte és a fejedelmet lemondásra kónyszerítette, főleg azért, mert midőn ezen hongvülésnek a fejedelmi biztosok általi feloszlatását nem sükeresíthette, charte blanche-ot osztatott szét a hongyülés tagjai közt, ígérvén minden arra irt jogoknak teljesítését. Ezen feliratok között tehát és a most indítványozott között igen lényeges különbség van; Rudolf király törvényes fejedelme volt e nemzetnek, maga Mátyás pedig törvényes megválasztatása nélkül is a magyar korona törvényes örököse, mig a mostani tényleges uralkodó csak két lemondás törvényesítése esetében volna a magyar koronának praesumttv örököse. — Az is kétségbe vonhatatlan tény, hogy II. Leopold megkoronáztatása előtt 5 hónappal, a nemzettel érintkezésben állott, de ez nem felírás, hanem egyedül levelezés által történt, de azt is igen jól tudjuk, hogy Jósef császárnak patentalis intézkedései, annak csaknem halála előtti estéjén vonattak vissza, mely patentalis intézkedések folytáni átalakulás még csak fejlődőben volt, de még ez sem gátolta volna Leopold megkoronáztatását, hanem gátolta azon körülmény, hogy a koronaörökös , a Károly és Mária Terézia koronázási okmányaik elfogadását megtagadta és csak egy új — tizenhárom pontból álló koronázási oklevélnek az országrendei általi kidolgozása, és a fejedelem általi elfogadása, sikeresíthette a megkoronáztatást. — Indítványozó követtársunk által felhozott I. Ferencz időszakát inkább óhajtottam volna hallgatással mellőzni, mert ennek uralkodása alatti viszonyok még inkább megerősítettek hitemben, hogy az osztrák kormánynak Magyarország iránti politicája már a múltban is minden inkább volt, mint barátságos színezetű, —jóllehet azt elleneink is soha kétségbe nem vonhatták, hogy a múlt század vége és e század eléjéni franczia háborúkban a birodalom végelenyésztét csak a magyarok erejének túlfeszítése mentette meg. Azt is felesleges felhozni, hogy 1809-ben I. Napóleon függetlenségi ajánlata visszautasítása sikeresíthette csak azon coalitiót, mely, a mint az osztrák birodalmat a már feje fölött összeomlandó örvényből kivonta, úgy e nemzetnek szabadsági kifejlődését csaknem félszázadra dobta vissza, de e nemzet fejedelméhezi ragaszkodását minden érdeken felül emelte, — és jutalma mi volt ? volt I. Ferencznek még a háború tartama alatt Magyarországra is kiható patentalis intézkedése a. devalvatióra vonatkozólag, mely világos törvényeinket, melyek a Magyarország és hozzá kapcsolt részeknek pénzügyi intézkedéseire nézve egyedül a magyar hongyülést rendelek illetékesnek, alacsonyan megsértette, és mely az összes birodalmat 848,500,000 forintba károsítá és jutalma végül az lett, hogy alkotmányunk kigányolásával 1821-ben szintén patentalis intézkedés által, e mostanhoz hasonló módon katonai karhatalommal törvénytelenül kivetett adóbehajtást és ujonezozást kisértett meg, mely intézkedés midőn a nemzet erő

s Képv, ház napi. I. k. öfj