Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-30

280 XXX. ülés 1861. május 27-kén. a részletes külpolitikára, hogy annak tüzetes taglalása után, annál következetesebben és indokoltabban Ítél­hessük meg belkörülményeinket és teendőinket. Az európai hatalmak — mint emhtém -— egy óriási de még átalánosan csak szellemi harezba me­- rültek s két táborra szakadtak, egyik az absolutismus, másik a szabadelvű. Mindkét tábornak határozott ve­zérei vannak, az egyiké III. Napóleon és Victor Emmanuel, a másiké pedig a reaetio, melynek tűzhelyéül az uj egységes ausztriai monarchiát készíteni törekszeuek. QUgy van!') •;' E határozott ellenektől eltérve, az eseményileg egyik vagy másik párthoz csatlakozandókhoz for­dulandok. Poroszország csak a válság perczében, a kebelében mindinkább fejlődő szabadelvű párt győzelme vagy vesztesége következtében, fog az egyik vagy a másik párthoz csatlakozni. Ezen birodalomnak, ugy a többi német birodalomnak és kisebb, nagyobb országainak szabadelvű törekvései czélja — a nagy német egy­ség. Ennek igazolásául elégségesnek tartom fölemlíteni, miszerint Németország egyik jeles férfia Wincké, a képviselőház mártius 2-ki ülésében tartott hathatós beszédével kitárta a német nemzet karjait, hogy Ausztria hót millió német polgárai keserű tapasztalásaik után visszatérjenek Németország ölébe. De miután erről igen tisztelt barátom s képviselő társam b. Eötvös május 17-én oly kimeritőleg és ala­posan szólott, szerénységem sem engedné e tárgyhoz — ha ahoz tehetségem is volna, még csak egy szóval is járulni. Mi Angolhont illeti, annak nemzete és közvéleménye előmozditója a szabadelvű pártnak, kormánya ellenben inkább a túlságos anyagi érdekekhez, elavult és túlélt hagyományos politikájához ragaszkodva, idő­szakonként a nemzet akaratával is ellentétben áll. Itt is a népszabadságot elősegítő közvéleménynek győzelme vagy vesztesége döntendi el a koezkát. De bár hová csatlakozandik irányunkban még a legroszabb esetben is, parlamentáris kormánya a nemzeties közvéleménytől megzsibbasztva, csak is semleges ellenünkké válha­tik, de tengeri nagyhatalmi állása és anyagi continentalis távolsága is alig engedik a szárazföldi viszonyokba, mást, mint semleges politikát követni. De legjobban jellemzi bel és kül politikájának ellentétét lord John Russel utolsó felszólalása, midőn hivatva érzi magát megitélm, mi azon jónai szigetek lakosainak valódi boldogítása, kik Görögországhoz akarnak csatlakozni. Mit azonban a nemes lord, mint az angol birodalom anyagi érdekeivel meg nem egye­zőt, maga ellenez. Nyugatról — Keletfelé vetvén szemeimet, [Halljukí) egy hajdan leghatalmasabb világbirodalmat látok aggkórságban sínlődve sírja felé közeledni. E birodalom nemzete százados ellenségünk vala, de egy fájdal­mas emlékű tágas tizedév előtt az ellenséges indulatot a lovagiság egyik legnemesebb tettével váltotta föl, mi­dőn üldözött testvéreinket oly lovagias és valódi keleti vendégszeretettel és önfeláldozó nemes szívvel fogadá, mely tettéért hazánk részéről hálás elismerést és köszönetet érdemel, — ez a török birodalom. Nagy események fejlődnek ott!! Európa nagy hatalmai ott kétségtelenül összeütközésbe jőendenek, mert nemzeti ellenszenvtől fokozott ellentétes érdekeik egy békés kiegyenlítésre kevés reményt nyújtanak. Nem tudni előnyünkre vagy kárunkra fejlendenek-e ezen események; de annyi bizonyos, hogy azok­ra megrendül a magyar föld is. Azért szükséges, hogy készek és egyetértésben erősek legyünk, ne hogy az események árja által elsodortassunk. [Helyes 0 Ily körülmények között jelszavunk legyen a legszabadabb nemzetiségi elvekkel párosult integritás. Mert ezen elv valósítása után és annak sértetlenségével bátran szembe szállhatunk, bármely fölmerülő politi­kai eszmével, mely tán azon mozgalmaknak irányadóul szolgáland. Ertem a foederalismust. E keleti kérdés megoldásának két módja van: fölosztás és földarabolás, a mint ezt e nagymü ve­zetője és irányadója III. Napóleon maga kifejezte: „La solution ou la partition." Az első esetben a szabadság és nemzetiség győzelmével a homogén népfaju foederatiókban és homogén tömegesítésekben leendő szövetség, a második esetben pedig, t. i. az absolutismus győzelmével a szétdarabolás vagyis a nagy hatalmak közti föl­osztás (partition) következendik be, mint ez hajdan Lengyelhonnal történt. (Igaz.) Ez utóbbi esetben keresik és lelhetik fel anyagi előnyüket az osztrák, orosz és lehetőleg Angolhön is, ha lovagias nemzete a kormány érdekeit nem fogja ellensúlyozni; az első esetben pedig Francziaország nyerend túlsúlya befolyást. Ez utóbbi hatalom jelenleg előnyben van; mert övé volt az első süker, az ö gyám­sága alatt emelkedtek a Dunafejedelemségek, Szerbia és Montenegró a jelen, majd nem független állásukra. A párisi congressusba gyűlt Európa, Napóleonnak tetőpontján álló befolyása alatt, a krimiai ba­bérkoszorúk aratása idejekor dönté el e reánk nézve oly fontos kérdést, és ugyanott dönté el a reánk nézve majd oly fontos ügyet a Duna európai szabad hajózás ügyét is; mely ugyan a bécsi kormány szükkeblűsége miatt tökéletesen mind e mai napig sem valósíttatott. E nagy horderejű, — az osztrák kormány ellenére el­döntött -— ügy valódi kivitele, Pestet egy tengeri kikötővé tenné s az európai kereskedelem nagy élet-erét ha­zánkon keresztülvezetvén, reánk nézve kiszámíthatlan anyagi és szellemi előnyöket eredményezne, e nagy folyam európai tulajdonná válván, torkolatánál és a Vaskapunál mihamar ut nyittatnék a tengeri hajóknak, minek következtében azok tengeri rakományukkal saját lobogóik alatt egész Pestig jöhetnének. [Helyes /} ~— Ez ügyben törvényes minisztérium megalakítása után egy javaslat benyújtását tartom fenn magamnak.

Next

/
Thumbnails
Contents