Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-7

24 VII, Ülés]lS61. apr. 20-kán. végzésben; csak kérem a tisztelt házat, méltóztassék hazánk ügyeit s állását tekintetbe venni. Ránk nézve hiszem, mindenki részrehajlatlanul fog működni. Csak a jövő esetekben ne méltóztassék az egyenkinti szavazást sürgetni; hanem a ház tisztelt elnökének felhívására álljunk fel, vagy maradjunk ülve. (Átalános helyeslés.) Elnök: Csak azt akarom az előttem szóló tisztelt képviselő ur előadására megjegyezm, hogy én Ragályi Miksa úrra a többséget nem azért mondottam ki, mert a szavazatok számában mindjárt Halász úr után következett, hanem azért, mert a ház összes akarata úgy nyilatkozott, hogy Ragályi képviselő úr küldessék ki. (Igaz, helyes.) Allaga Imre: Ha már a ház szabályain változtatni nem akarunk, — mert úgy veszem ki a többséget; — legalább egy közvetítő módot kellene találni a szavazás gyorsítására. Indítványba hozom tehát, hogy a mint ülünk a padokban, az a ki szélén ül, például jobbról szedné be a czédulákat. (Hangok: az nem megy!) Buzna Lajos: Helyesnek találom, a mi már korábban mondatott, hogy t. i. ha lehetséges a többséget kivenni felállással, ezzel döntessék el a kérdés. Ezt egyébiránt a ház szabályaival is megegyezhetönek találom; de megegyezhetönek a dolog természetével is, hogy t. i. míg a többséget könnyebb módon lehet kivenni: addig nem kell használni oly nehezítő eszközt, mely késlelteti az ügyek menetét. Ennélfogva miután a szabály értelmével is megegyeztethető, hogy a felállással nyilváníttassák ki a többség akarata: azon véleménynyel vagyok, hogy felállással nyilatkozzunk, midőn t. i. a többség igy is kivehető. (Felkiáltások: napi rendre.) Hogy a szavazásnak, midőn szükséges, személyesen kell történni, azt a szavazat biztonsága kívánja. Elnök: Ha a tisztelt ház úgy értelmezi a szabályokat, miszerint azokban az foglaltatik, hogy személyes kérdésekben mindig titkosan kell szavazni: akkor a most tett indítvány tárgyalásának természetesen itt helye nem lehet; minthogy a szabályok változtatására 30 tagnak indítványa szükségeltetik. De a kérdés az lehet, s e kérdés támasztatott is, ha vájjon a szabályokban ez tüzetesen bennfoglaltatik-e ? S ha a szabályokban tüzetesen benn nem foglaltatik : akkor ismét természetes , hogy a szokott szavazási mód alkalmaztathatik. Én tehát azt vagyok bátor indítványozni; méltóztassanak megengedni, hogy az illető szabály 18 pontja olvastassék fel; — azután méltóztassanak nyilatkozni a szavazás értelme iránt. (Jól van, halljuk a szabályt!). Csengery Imre jegyző felolvassa a ház szabályainak 13-dik pontját. Ennek felolvasása után : B. Luzsénszky Pál: Azt tartom, hogy igen világosan ki van jelölve a mód, hogy felállás által kell elébb megpróbálni a többség akaratját, s ha ez által ki nem vehető, csak akkor kell azt személyes szavazatra bocsátani. Indítványozom tehát, hogy Klauzál tagtársunk előadása határozatba menjen. Ragályi Miksa: Én csak azt akarom mondani, hogy ezen felolvasott §-ból nem tűnik az ki, hogy személyesen vagy felállással szavazzunk-e, mert ebben nincs más, mint az, hogy a kik a küldöttség véleményét pártolják, álljanak fel vagy maradjanak ülve, s miután sem ezen felolvasott §-ban, sem átalában a rendszabályokban sehol sem köteleztetik a ház személyes szavazatra, Besze János követtársam indítványát pártolom. Elnök: Tehát, hogy ne veszítsük az időt, meg fogom kérdezni a t. házat a legközelebbi alkalommal, minő módon kívánja a szavazást. Jókai Mór olvassa az osztálynak Simonyi Simon iránti jelentését, Bánffay Simon: Épen tegnap merült fel Pap Mór nagykunsági követtársunk igazolása alkalmával azon kérdés: hogy vájjon a kór elem van-e indokolva vagy nincs. Az illető előadó azt mondotta akkor, hogy az osztály azt mint nem okadatoltat mellőzendőnek vélte. Kérem tehát előadó urat, méltóztassék megmondani, hogy a kérelem indokolva van-e vagy nincs? Mert ha nincs, ós mégis vizsgálóbírót rendelünk, akkor oly helyzetbe jutunk, hogy a ház egyik fele a másik ellen fog vizsgálatot tartani. De másodszor, azon kell lenni, hogy a ház határozatai véglegességig vive — kicsinyesekké ne váljanak , mert ha minden nem indokolt kérelem mellett vizsgálatot rendelünk el: akkor oda juthatunk, hogy valaki a vizsgálatot megrendelheti csupa személyes boszúból is. A neveknek hitelesítve kell lenniök; mert különben ha nekem tetszenék, én is aláírhatok akár 2—3 - 500 nevet, és beadhatom a háznak, s lehet, hogy a ház vizsgálatot fog elrendelni, vagy a képviselő legalább is kellemetlenségbe jő. Miután tehát ezen kérelem indokolva nincs, s az aláírások sincsenek hitelesítve, azt indítványozom, hogy az illető képviselő igazoltnak tekintessék. (Helyes). Justh József: Én azt gondolom, hogy a dolog rendé azt kívánja, hogy előbb a jegyzőkönyv olvastassék fel, és csak azután a petitio, mely ha indokolva nincsen, természetesen mint nem létező egyszerűen félrevetendő. (Felkiáltások: halljuk a jegyzökönyvet!) Elnök: Méltóztassék az irományokat felolvasni. Jókai Mór olvassa az ezen tárgyra vonatkozó jegyzökönyvet s egyéb okmányokat. Jókai Mór: Figyelmeztetnem kell a képviselőházat, hogy ezen kérelmek sem verificátorok, sem követjelölt által aláírva-nincsenek, s miután a költségeket mindig a vesztett fél viseli, kérdés ki legyen a fizető? (Az aláirottak.) Másodszor, hogy a választók szláv ajkúak, — mely körülményre méltóztassanak a vizsgáló biró választásánál figyelemmel lenni. Justh József: Bátor vagyok előre bocsátani, hogy a vecsei kerület az, mely 1848-ban követet nem