Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.
Ülésnapok - 1861-23
XXHI. ülés 1861. május 16-kán. 133 Igaz!) az ezeket pótoló institutiók egyike, azon absolutistikus állambölesesóg maradványa, mely mint Fox egy izben monda, azokat, kik által gyakoroltatik, őrültekké, azokat, kik fölött gyakoroltatik hülékké teszi (Helyes!); a másik pedig, mint az 1848előtti viszonyok orgánuma, nem fér meg aparlamentaris kormánynyal. De nem elég az 1848-ki törvényeket életbe léptetni; szükséges azokat, mennyiben a polgárok teljes jogegyenlőságét nem mondanák ki, kellő szabatossággal pótolni. (Ugy van;) Istennek nincsenek többé választott népei : övé az egész emberiség. (Helyes! Igaz! Éljen!) Ö ezt nem osztályozza ugy, hogy az egyiknek a szabadság jusson osztályrészül, a másiknak a járom (Igaz!); hogy az egyiknek halántékai körül polgári cserág szövődjék, a másiknak homloka földfelé görnyedjen. (Helyes!) Nem szabad tehát egy népiséget sem azon eszközöktől megfosztanunk, melyek elkerülhetetlenül szükségesek, hogy mind emberi mind egyéni hivatásának teljes öntudatára jusson; s az utóbbinak elérésére majdnem egyedüli eszköz a nyelv. Ennek használatára tehát minél tágasabb tért kívánok nyitni a Magyarországban lakó valamennyi népiségeknek, csak az ország egysége ne menjen veszendőbe. (Helyes!) Élesebb szemek, mint az enyéim, talán már látják közeledni az időt, midőn e föld, melyet eddig Magyarországnak neveztünk, nem tudom miféle dunai közbirodalom részét fogja képezni; én még nem látom s mindenesetre ráma nélküli kép formájában fognám láthatni, melynek tárgyai, szinei egymásba folyván, nekem bizony csak a chaost tüntetnék elő. Az a Magyarország melynek én, mint eddigien, úgy ezentúl is egyik gyenge, de hü napszámosa fogok maradni (Éljenzések), Szent István Magyarországa, ezerévi történelmének és jogéletének rámájában ; (közhelyeslés, éljenzések) e keret oly nagy, hogy miatta nyomás egy népiséget sem éri s azértnincsis ok rést nyitni e keretben, egyes részek kihullatására. De az ország egységén, mint sine qua non conditión belől kész vagyok minden népiség jogainak teljes megismerésére. Kész vagyok továbbá, valamint minden népiségnek, ugy valamennyi hitfelekezetnek is politikai jogosultságát megismerni, a politikai jogot vallás különbség nélkül minden honfira kiterjeszteni. Kész vagyok ezekre nem csak azért, mert az emberiség, az igazság parancsolják, hanem azért is, mert a politika tanácsolja. Szemefényét nem szereti inkább a magyar, mint függetlenségét s méltán. (Ugyvan! Igaz!) A függetlenség dicső, megbecsülhetetlen dolog; de van egy igen veszedelmes neme a függetlenségnek : az elszigeteltség, az izoláltság. Az izolált ember is amúgy isten igazában független, nem érintkezik senkivel, sem jobbról, sem balról, sem alulról, sem fölülről; nem függ ő senkitől, — de nem is támaszkodhatik senkire. (Igaz!) Mi tehát vigyázni fogunk, hogy midőn függetlenségre törekszünk, izoláltságra ne tegyünk szert, a függetlenség azon gyilkos nemére, melyben elvész okvetlenül, ki az európai solidaritást kifelejti a calculusból. Az európai solidaritás a teljes jogegyenlőséget tűzi ki iránytöül, mint más államoknak, ugy a miénknek is; hozzuk tehát törvényhozásunkat minél inkább összhangzatba annak elveivel, ha erkölcsi támaszát akarjuk magunknak biztosítani. Ezeket óhajtván a ház által kimondatni, természetes, hogy én Deák Ferencz képviselő társunk indítványát egész kiterjedésében pártolom;pártolom formájára nézve is, hogy tudniillik felírásba, Ferencz József ö felségéhez intézendő felírásba iktattassák jelen felszólamlásunk, iktattassák abba azon érvek alapján, melyeket a tisztelt követ, szónoklatának demosthenesi palástjában a ház elébe hozott. Az erőhöz, uraim, (Halljuk!) jól illik a mérséklet : e kettőnek egyesüléséből keletkezik a móltóság. S ne higyjük, tisztelt ház, — véghetetlenül kártékony volna, ezt hinnünk — hogy a szigorú törvényesség kirekeszti másnemű érveknek is tekintetbe vételét, azaz : a jogi szempontnak más szempontokkal is párosithatását. A természeti tudományok félszáznál több elemeket ismernek; de ezen elemek közöl alkotó erővel magában véve egy sem bír, mindenik csak másokkal párosulás által válik termékenynyé. Ugyvan az az erkölcsi világban is. Nincs magasztosabb eszme, nincs rendithetlenebb elv, mint a jog eszméje, a jog elve, de hogy termékenynyé, hogy élő törvénynyé válhassék, a magánjognak társul kell adni az aequitást,a méltányosságot; a büntetőjognak társul kell adni a kegyelmet; a közjognak társul kell adni a politikai bölcseséget. (Közhelyeslés.) Ezeknél fogva Deák Ferenczczel szavazok. (Hosszú éljenzések.) Várady Gábor : Az indítvány lényegéhez nem kívánok szólani, mert azok után, miket Tisza Kálmán képviselőtársunk előadott, csak ismétlésekbe esném ; az indítvány alakjához is nem azon reményben szólok, mintha azokat, kik egyedül a fölírást látják czélra vezetőnek s lehetségesnek, az ellenkezőről meggyőzni képes volnék ; hanem szót emelek csupán annak egyszerű kijelentése végett, hogy minél több okok hozatnak föl itt a fölirat mellett, annál szilárdabb lesz keblemben a meggyőződés, hogy e háznak jelen helyzetében mást, mint határozatot hoznunk nem szabad, de nem is lehet. (Halljuk!) Nem szabad, mert az erdélyi vármegyék, Horvátország, a fiumei kerület, a horvátbánsági és szerem! végvidékek s a csajkások kerülete nincsenek ezen országgyűlésre meghíva ; ezen testvéreinket pedig azon törvényes joggyakorlatból, hogy a nemzet kívánalmait velünk közösen s együtt s egyszerre sorolhassák elő — kizárni sem szabadságunkban, sem kívánságunkban nem áll. De nem is lehet fölírást intéznünk a tényleges hatalomhoz, mert az 1848. III. t.cz. által meghatározott törvényes közegek hiányoznak ; az pedig mind a ház tekintélyével, mind a parlamentáris fogalmakkal, sőt az 1848-ik évi országgyűlés alatt követett törvényes szokással is ellnekezik, hogy mia fölírást, ha volna is kihez — minden törvényes közegek mellőzésével csak amúgy postán küldjük el. Nem lehet aziránt aggódnunk, hogy mit fognak Bécsben vagy másutt mondani, ha mi — mint ezt a mélyen tisztelt indítványozó úr kifejezte, a tényleges hatalommal szóba sem állunk ; mert ugy Bécsben, mint másutt jól tudják azt, miszerint az , ki szerződés-kötési szándokát az october 20-ki diploma, a február Képv. ház. napi. I. köt. 34