Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-20 - 1861-21

X02 XXI. ülés 1861. május 13-kán. határozatilag a t. ház, hogy azon helyet, mely itt e teremben a boldogulté vala, e gyülésszakban senki el ne foglalja. (Közhelyeslés.) Kevés ez mind ahhoz képest, mit egy oly férfiú, egy oly hazafi, mint Teleki László volt, megérdemelt; de ma alig tehetnénk egyebet! . . . Különben is él lelkemben a meggyőződés, hogy majd ha hazánk alkotmányos szabadsága, törvényes függetlensége, — melyekért a boldogult minden körülmények között oly lelkesen küzdött, és melyekért oly hön dobogott ma már hideg keble, -- nem mondom megnyerve, de biztosítva lesz, ezen nemzet, mely mindig megtudta nagyjait és jeleseit becsülni: elhunyt nagy fiának emlékét ahhoz és-magához méltólag fogja megörökíteni. (Átalános helyeslés.) Balogh János: Tisztelt ház! Bocsánatot kérek, hogy, mielőtt az átalános tárgyalás megkezdetnék, azokhoz, mik mondattak, némi korszerű inditványnyal én is járuljak. Ha indítványom első tekintetre rendkívülinek és szokatlannak látszanék: úgy hiszem, nem lesz az még sem más, mint a nemzetek közti testvériesség, a nemzetek közti összeköttetés némi manifestatiója. — Ha valamely fejedelem meghalálozik, legyen az Marc Aurélok s Antoninok, vagy a Nérók és Caligulák sorába tartozó: halálesete a többi fejedelmeknek mégis tudtokra szokott adatni. Már most kérdem, miért ne tehetnék ezt a souverain nemzetek is, miért ne tehetnék a parlamentek, hogy oly férfiúnak mint Teleki László, halálát rokon érzésű parlamenteknek bejelentsék? — Teleki László nem volt Magyarországé, ö egész Európáé volt; az ö működése kiterjedt majdnem minden európai nemzetre. Hogy egész Európa nagyon, nagyon érdekelte magát Telekiért, látszott abból is, hogy midőn egy szász ministernek embertelen eljárása őt az ellenség kezébe játszotta át: akkor egész Európa legnagyobb indignatióval, a legnagyobb utálattal fordult el eme cselekvénytől. — De nem is oly példátlan a történetben az, mit indítványozói szándékozom. Hiszen midőn Amerika nagy embere és Salvatora Wasshington meghalt, Francziaország gyászt öltött; midőn Constant Benjámin, a nagy parlamenti tag kimúlt: több ország gyászolta; midőn Ankerström meghalt, Svédország gyászolt; s midőn a világhírű tudós, Humboldt Sándor hunyt el: Németországban minden társulatok, testületek, gyülekezetek gyászt öltöttek. Miért ne tehetnök mi is ezt ? miért ne jelenthetnök elnökileg a velünk rokonérzésü parlamenteknek Teleki László gyászos kimuítát ? Indítványom tehát oda megy ki: íratnék meg elnökileg a többi alkotmányos parlamenteknek, hogy a mi nagy emberünk, söt Európa híres nagy embere kimúlt! Hiszem és reménylem, hogy azon könyek közé, melyeket a nemzet sírt, más nemzetek könyei is vegj ülendnek. Végre azzal fejezem be indítványomat, mikép szivemből s keblem mélyéből óhajtanám, hogy eme nagy embernek hamvaiból az emberiség, s különösen Magyarország boldogsága viruljon fel. (Minden oldalról felkiáltások: Tisza Kálmán indítványát fogadjuk el!) Elnök : Ugy vélem, a t. ház átalános egyhangú határozatául mondhatom ki, mit t. képviselő társunk Tisza Kálmán indítványozott. (Helyes.) Jelesen pedig : 1-ör Két heti országos gyásznak felvétele fog kijelentetni; 2-or kijelenti a képviselőház, hogy valamint éltében a megboldogultat a nemzet szeretete és bizalma környezte, úgy halálakor is, sírjába, az összes nemzet fájdalma kísérte; 3-or elhatározta a ház, hogy azon helyet, melyet a megboldogult e teremben elfoglalt, a gyűlés jelen szaka alatt senki el nem foglalhatja. Ezek tehát jegyzőkönyvileg fognak kimondatni. (Átalános helyeslés.) Kubinyi Ferencz : Ezek folytán, — miután azon viszonyt, mely a felső- és a képviselőház között eddig létezett fenntartatni óhajtanám, — bátor vagyok még indítványozni, hogy ezen határozatok tudó más végett a felsőházzal közöltessenek. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatnak ezt is közakarattal elhatározni ? (Minden oldalról: igen !) Tehát a most kimondott határozatok a felső házzal tudomás végett közöltetni fognak. Kötelességem szerint tartozván előadni az időközben beérkezett iratokat, azokat ezennel a t. képviselőháznak bemutatom. Először is érkezett az országgyűléshez két felirat Erdély két törvényhatóságától. Jelesül nemes Háromszék választmánya megemlítvén, mikép az 1848-dik évben szentesített unió bevégzett, megingathatlan tény, Erdély hatóságai még is az országgyűlésre meghíva nem levén : kéri, hogy a t. képviselőház ne hagyja a hazát szétdaraboltatni ; ne tűrje a szentesített törvények lábbal tapodtatását ; hanem tegyen meg mindeneket, hogy képviselőik a közös országgyűlésre, mely nélkülök hiányos, és nem törvényes, haladék nélkül meghivassanak. — Hasonlókép Kézdi-Vásárhely közönsége előadván, mikép ö felségét külön feliratban felkérte, hogy Kézdi-Vásárhely követe, valamint Erdély többi törvényhatóságainak követei is a magyarországi közös hongyülésre meghivassanak : hiszi, hogy a t. honatyák Magyarország egyik alkotó részének Erdélynek s illetőleg Kezdi-Vásárhelynek követeit nem fogják mellőzni akarni ; hanem a magyar szent-korona jogai iránt akként fognak intézkedni, miként azt az ezer éves alkotmányos jogigények megkívánják, s azért országgyűlési működésüket mindaddig, miglen Erdély s illetőleg Kezdi-Vásárhely követei is meg nem hivatnak, nem fogják megkezdeni. Ráday Gedeon gróf: Azt hiszem, hogy ezen levelek is, ugy mint a többiek, melyek kedves rokonainktól s testvéreinktől hozzánk érkeztek, ki fognak nyomatni. (Helyes!) Elnök : Ezen levelek is tehát, valamint azok is, melyek Aranyos-szék és Küküllő vármegyétől érkeztek, ki fognak nyomatni, s addig míg napirendre kerülnek, a képviselő urak között ki fognak osztatni. (Helyes.) Továbbá 5 kérvény érkezett be az adónak katonai hatalommal megkezdett behajtása tárgyában. Először is Csongrádvármegye közönsége kéri, hogy a már több helyen foganatba vett törvénytelen adóbehajtásnak, s az ezen behajtással megbízott cs. k. katonák által eszközlendö katonai executiónak megszüntetését a ház eszközölje ki