Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-19

98 XIX. ülés 1861. május 7-kén. szavaztatott, hogy a verekedés már csirájában meggátoltassák. Mit mond a kisebbség? azt mondja, hogy igenis szavazzunk, de ne személyenkint, mi törvény ellen van, hanem az összeirás szerint. Ebből is látszik, hogy az valóságos kapczáskodás volt. S midőn ez nem sikerült, más módhoz folyamodott a kisebbség és midőn ez sem használt és a szavazás a lehető legjobb rendben ment — mert a felolvasottakból nem látunk rendetlenséget, — akkor előállanak azon panaszszal, hogy a szavazásba mind a két rósz beleegyezett és a bizottmányba maga részéről embereket mindkét rész nevezett. Es egyszerre midőn a szavazásra kerül a sor, és a többség szavazott, a minoritás nem akart azon megjelenni! kérdem vájjon miért nem jelent meg? Valóban minden lépésből azt lehet látni, hogy a kisebbség minden áron és minden módon meg akarta semmisíteni és lehetetlenné tenni a választást. Mindemellett a választás ugy ment, hogy se verekedés, se egyéb törvény te. lenség nem történt; — szóval én a megválasztott képviselőt tökéletesen igazolandőnak lenni vélem. (Helyeslés.) Szabó Imre: Az igazoló bizottmány véleményével ellenkezőleg én is az igazolásra szavazok. Ha a kérvényben arról tétetnék panasz, hogy az elnökség oly intézkedést tett, mely a választás szabadságát akadályozta, az más volna ; de midőn azt halljuk, hogy az elnökség akint intézkedett, hogy a pártok sza hadon adhassák be szavazatukat: akkor az elnökség nem panaszt, hanem inkább még köszönetet érdemel. Oly előzmények után midőn a közbejött verekedések miatt, mint 1848-ban is történt, két választás volt — ;

i közbejött verekedés miatt az első választás most is eredmény nélkül maradt, — nem lehet feltűnő, hogy egyik párt távolabb állott a másiktól, de még kevesbbé fog ez annak feltűnni a ki ismeri s tudja, hogy Nagy-Vázsony egyik része dombon, másik része pedig mély völgyben fekszik, s a két részt egy nagy meredek távolítja el egymástól: az semmi feltűnőt nem talál abban, hogy ha a pártok egymáshoz, csak egy óra negyed után közeledhettek. Abban van csak némi fennakadás, hogy a jegyzőkönyv nincs aláírva a Molnár-pártiak által; ugy de fel voltak szólítva az aláírásra. Egyébiránt hivatkozhatnám esetre, hol a választási jegyző sem irta alá a jegyzökönyvet, makacsságból vagy pártérdekből — s az aláírás hiánya még sem volt elég ok arra, hogy az igazolás megtagadtassák: annálfogva én az igazolás mellett szavazok. (Helyeslés.) Beniczky Lajos : További ismétlésével annak mi elmondatott nem akarom untatni a tisztelt házat; hanem egyenesen az igazolás mellett nyilatkozom. (Szavazzunk !) Szálé Lajos: Miután az nem tűnik ki az előadottakból, hogy a kérvényezők szavazási joguktól elüttettek volna, sőt ellenkezőleg az elnökség által felszólittattak arra, hogy a ki szavazni aka,r szavazhat s miután azt sem látjuk, hogy ellenezték vagy erőszakkal gátolták volna a szavazást, vagy hogy az illetők el távoztak volna; sőt tökéletesen be levén bizonyítva, hogy a szavazás a maga rendjén történt: tehát Gál Pétert igazoltatni kívánom. (Helyeslés !) Fráter Pál : (Szavazzunk!) Mielőtt a tárgy érdeméhez szólanék, első alkalmam levén a tisztelt ház előtt még pedig felemelt fővel megjelenni, megfognak bocsátani kegyesen , ha a néhány nap előtti megválasztatáson! igazolása alkalmával történt dolgokra, nem vissza menve, hanem belső érdememet, becsületemet érdeklöleg meggyőződésem szerint a képviselőházban történt néhány észrevételre megjegyzést teszek (Felkiáltások: napi rendre!) . . . Elnök : Bátor vagyok figyelmeztetni t. képviselő urat, hogy a napirendhez nem tartozó tárgyhoz ne méltóztassék szólani. (Helyes !) Fráter Pál: Igenis, a napi rendhez szólok; hanem úgy vélem hogy észjárásomat nem lehet szabályozni a nélkül, hogy vissza ne térhessek egyes emberek előadására, midőn magamnak akkor nem volt alkalmam a tanácskozásban résztvenni. (Most. nem lehet! Zaj.) Elnök : Bátor vagyok ismét felszólítani a képviselő urat, hogy csupán csak a napi rendhez tartozó tárgyhoz méltóztassék szólani; mert egyéb tárgy most tanácskozás alá nem vétethetik. (Helyeslés.) Fráter Pál: Ha a ház parancsolja kénytelen vagyok hódolni; hanem azt tartom, hogy én a rendet az által megháborítani egy cseppet sem kívántam. Én a dologhoz fogok szólani; s csak mellékesen érintettem meg saját személyem igazolására, miszerint én soha sem fogok tartani attól, hogy rám nézve bármely vizsgálatnak oly eredménye legyen, mely által én becsületemben, tiszta hazafiúi eljárásomban, és szeplőtlen életemben megháborittassam. Azok pedig a kik az ügyet a személyhez kötötték, jegyezzék meg : „ne itélj, hogy meg ne Ítéltessél"! Most a dolog érdemére szólva, azt hiszem , hogy mivel a törvény által kijelölt s a választás vezetésére hivatott egyénektől a hitelességet megtagadni nem lehet; más részről pedig a kérvényezők panasza csak puszta előadáson alapszik: a t. képviselő urat igazolandőnak tartom. (Szavazzunk !) Thalabér Lajos: Miután elnök ur szavaztatni akar, beszédemtől elállván, egyszerűen az igazolásra szavazok. (Szavazzunk!) Elnök : Szavazás által levén a kérdés eldöntendő előre bocsátom, hogy az osztály véleménye szerint a kérdéses választás iránt vizsgálat lenne elrendelendő. A kérdés tehát az : vájjon a ház elfogadja-e az osztály véleményét vagy nem? Azok, kik az osztály véleményét elfogadják, méltóztassanak felállani. (Kevesen állanak fel.) Tehát a ház az osztály véleményét nem fogadja el. Előttünk volna most két kérdés: igazolás vagy megsemmisítés? Megsemmisítés mellett eddig nem történt semmi nyilatkozat; sőt átalában minden nyilatkozat az igazolás mellett volt. Ha tehát nem kívánnak a képviselő urak eziránt bővebben nyilatkozni: akkor az igazolást a ház határozatául kimondhatom; — és így Gál Péter képviselő egyhangúlag igazoltatik (Helyeslés.)