Országgyűlési irományok, 1985. XX. kötet • 672-689. sz.

1985-672 • 1985. évi I. törvény - az oktatási törvény - módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtása indoklással

-£•­- 5 ­A korlátozástól mentesen érvényesülő egyesülési jog alapján már eddig is számos ifjúsági és érdekképvi­seleti szervezet jött létre, míg a korábbiak átalakul­tak. A "nevelési-oktatási intézményekben folyó munka za­vartalansága azt kívánja, hogy ezek az intézmények éle­tében közvetlenül ne vehessenek részt; az intézményeken belül az ifjúsági szervezetek számára biztosított jog­körök a tanulók, hallgatók közösségeit, illetőleg az általuk létrehozott diákönkormányzati szerveket illes­sék meg (18. §), a dolgozók érdekvédelmét pedig - a vo­natkozó külön jogszabályok szerint - kizárólag az ott működő érdekképviseleti szervezetek lássák el. Az előbbieket a záró rendelkezésben (51. §) szabá­lyoztuk, továbbá az iktatja ki a szocializmus társadalmi rendjére utaló rendelkezések többségét is. b/ Az Alkotmány módosításáról rendelkező 1989- évi XXXI. törvény rendelkezései több vonatkozásban érintették az oktatás területét, így a módosított Alkotmány 30/A. §-a /1/ bekezdésének i/ pontja a köztársasági elnök hatásköré­be utalta az; egyetemi tanárok kinevezését es felmentését, valamint az egyetemi rektorok megbízását és felmentését, a 70/F. § a korábbitól eltérően határozta meg a művelődés­hez való állampolgári jog garanciáit, a 70/G. § deklarálta a tanszabadságot és a tanítás szabadságát, a 70/H-70/J. §­bői - az állampolgárok kötelességei közül - kimaradt a mű­veltség gyarapítása, viszont a gyermekük taníttatásáról való gondoskodást a 70/J. § a szülők, gondozók kötelessé­gévé teszi, végül az Alkotmányt módosító törvény hatályba­lépésével megszűnt az Elnöki Tanács, amely az oktatási törvény rendelkezése szerint a felsőoktatási intézménye­ket létesíthette.

Next

/
Thumbnails
Contents