Országgyűlési irományok, 1985. XIX. kötet • 600-671. sz.

1985-607 • Önálló képviselői indítvány "A magánszemélyek jövedelemadójáról" szóló 1989. évi XLV. törvény 3. §-a e/ pontjának módosítására

- 2 - — £s>6 — tott üzletrész, vagyonrész, részjegy, illetőleg ingyenes vagyonjegy (a továbbiakban együtt ingyenes szövetkezeti értékpapír) formájában megszerzett vagyoni érték, kivéve, ha a magánszemély azt elidegeníti." E szabályozás adózási egyenlőtlenséget teremt, illetve hátrányos megkülönböztetést tartalmaz a nyugdíjas szövetkezeti tagokra és az alkalmazottakra nézve. Az 1988. december 31. napján, vagy azt megelőzően nyugdíjba ment szövetkezeti tagok részére, az 1988. december 31. napjáig felhalmozott szövetkezeti vagyon terhére juttatott szövetkezeti vagyonrész, vagy vagyonjegy nem e törvényhely szerint adózik, hanem az ő esetükben belép a halasztott adó intézménye, azaz az erre eső adót már az értékpapír juttatásakor be kell vallani. Megfizetni azonban csak az elidegenítéskor kell, de ez esetben az értékpapír névértéke minősül adóköteles jövedelemnek, függetlenül a későbbi tényleges értékesítési ártól. A névértéken való adózás - ha halasztott módon is - feltételezi azt, hogy ezek az értékpapírok legalább névértékben cserélnek • gazdát. Ennek megelőlegezett feltételezése naivitás, hiszen ismerve a betéti kamatlábakat, vagy az infláció mértékét, egyszerű a tőkeértékszámítás 4-7 % mezőgazdasági jövedelmezőség mellett. A reális értékpapír árfolyam nem lesz magasabb 25-40 %-nál. Az érintett állampolgárok érdekeit és céljainkat is jól szolgáló szabályozás ezen értékpapír körre csak az lehet, ha a tényleges eladási árat tekintjük adóalapnak az eladás időpontjában. Ugyanilyen sérelmesek a szövetkezeti alkalmazottaknak juttatott ingyenes vagyonjegy adózására vonatkozó rendelkezések is. Az ő esetükben ugyanis akár 1988. december 31. napjáig felhalmozott szövetkezeti vagyon terhére, akár 1989. január 1. utáni vagyonnövekmény terhére kerül kibocsátásra az ingyenes vagyonjegy, a halasztott adó formájában történő bevallási és adófizetési kötelezettségük az előzőek szerint alakul. Ez a szabályozás nem jogszerű és erkölcsileg is megkérdője-