Országgyűlési irományok, 1985. XIX. kötet • 600-671. sz.

1985-606 • 1987. évi jogalkotásról szóló XI. törvény módosításának kezdeményezése

~6fORSZAGGYÜLÉSI KÉPVISELŐ Dr. Fodor István az Országgyűlés megbízott elnöke Budapest Tisztelt Elnök ür! Az 1987. évi jogalkotásról szóló XI. törvény módosítását kezdeményezem annak a véleményem szerint is jogos igénynek eleget téve, hogy már a jogalkotás folyamatába bekapcsolódhassanak azok a valós ..társadalmi igények alapján létrejövő társadalmi szervezetek, érdekképviseletek, szakmai és más szerveződések, amelyek ezt igénylik. A törvény módosítása során javaslatom ehhez kíván garanciát adni. A ma zajló folyamatok azt mutatják, hogy a különböző társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervezetek várhatóan nem jutnak képviselői mandátumhoz, igy a jogalkotásra a Kormány és a tárcák befolyásolására más lehetőséget kell keresniük és találniuk. Nyilvánvaló, hogy az állami döntéshozatali mechanizmusban olyan helyzetet kell teremteni, hogy számunkra lehetőség nyíljon már a döntéselőkészítés szakaszában érdekeik, elgondolásaik megjelenítésére. Az Országgyűlés, a Kormány az egyes tárcák számára nem lehet közömbös, hogy tervezett döntéseik milyen fogadtatásra számíthatnak. A jogalkotó számára az adna biztonságot - társadalmi támogatottságot, legitimitást - ha döntései előtt világosan látja, hogy milyen fogadtatásra számíthat. Ez csak úgy lehetséges, ha a döntés-előkészítés folyamán számára is nyilvánvalóvá válnak a különböző érdekek. A javaslat lényege, hogy a jogalkotás folyamata legyen nyilvános és nyitott. Amikor mindannyian egyetértettünk azzal, hogy szűnjenek meg az "a" párt, illetve néhány társadalmi szervezet "jogosítványai", előjogai, hatásköre, akkor egyszerre két dolgot vállaltunk. Egyfelől, hogy a döntések (a születő jogszabályok) befolyásolása nemcsak egy párt és néhány társadalmi szervezet előjoga, hanem valamennyi társadalmi szerveződés számára lehetőség van a döntések befolyásolására. Másfelöl azt, hogy a társadalmi szervezetek "jogosítványai" nem jelentenek intézményesülést, azaz nem épülhetnek be a társadalmi-gazdasági részfolyamatokba. Az utóbbi bár megvalósulni látszik, de annak lehetősége, hogy a különböző társadalmi szervezetek valóban befolyásolhassák a jogalkotást, még nem. A javasolt törvénymódosítás - melynek tárgyalását még a jelenlegi Országgyűlésnek kell véleményem szerint megtennie ennek megoldását szolgálja. 1