Országgyűlési irományok, 1985. XVIII. kötet • 520-599. sz.
1985-548 • A Kulturális Bizottság jelentése a Kossuth-díjról szóló törvényjavaslatról
A homogén Kossuth-díj törvény megalkotása mindenképpen elfogadható igény a képviselők részéről, és ezért nincs helye a törvényjavaslatban - vagy ennek ürügyén - a karhatalom érdemeinek elismeréséről szóló NET határozat itteni hatályon kívül helyezéséről. Hiszen a Kossuth-díj és az említett NET határozat egymással semmilyen összefüggésbe nem hozható. Ha már új Kossuth-díj alapításáról van szó, méltatlan azt egyéb korábbi dolgokkal összekeverni. A Kossuth-díj jelvényanyagának meghatározása ugyan technikai kérdésnek tűnik, de nem vitatható, hogy a külső megjelenés is fontos szempont az elismerés kinyilvánítása során. Teljesen világos a 3.$ módosításának szelleme, hiszen a Kossuth-díj egységes egész - cím és jutalomösszeg -, amit az Alkotmány szerint a köztársasági elnök adományoz. Semmivel sem indokolt az adományozás oly módon történő szétválasztása, amelyet a törvényjavaslat eredeti formában tartalmaz, azzal, hogy a jutalomösszeg meghatározójává a Minisztertanácsot jelöli. Ezzel egyébként "fü alatt" adományozóvá lépteti elő a Kormányt, ellentétben a cím és kitüntetés adományozás jogkörét megfogalmazó, Alkotmányban rögzített szabályokkal szemben, amely a Minisztertanács részére ilyen jogosítványokat sehol sem határoz meg. S hogy mennyi hátulütője van annak, ha az adományozó és a kitüntetéssel járó kedvezményeket biztosító nem egy személy vagy testület, arra az elmúlt évtizedekből vannak keserű tapasztalatok is . A törvény minden állampolgár által történő megértését teszi lehetővé, ha pontosan és nem ráutaló módon határozzuk meg az adományozó személyét, jelen esetben a köztársasági elnököt. Ez egyben azt is jelenti, hogy konkrétan megjelöljük, ki a felelős a Kossuth-díj adományozásáért, e törvény betartásáért. Az előzőekből egyértelműen következik, ha a köztársasági elnök felelős a törvény betartásáért, nem lehet tőle független, hogy milyen eljárással, milyen adományozási elvek, javaslattételi szabályok mellett tesznek a törvényben feljogosítottak javaslatot a Díj adományozására. Az a megoldás - hogy a szabályokat a Minisztanács javaslatára - a köztársasági elnök hagyja jóvá, lehetőséget biztosít a Minisztertanácsnak, hogy részesévé váljon a Díj elnyerése követelmény-rendszere kialakításának, de egyben garanciákat biztosít az adományozónak is, hogy tudta és beleegyezése nélkül azok nem változhatnak a különböző pillanatnyi érdekeknek megfelelően. 5
