Országgyűlési irományok, 1985. XVII. kötet • 495-519. sz.

1985-497 • Törvényjavaslat egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapír tőzsdéről

-m- 39 telére is, a Javaslsat előírja, hogy a tőzsdetanács legalább l-l . tagját a befektetők és a tőzsdén jegyzett értékpapírok kibocsátóinak képviselői közül kell megválasztani. E képviselőkre a tőzsdén jegyzett értékpapírok kibocsátói esetén a Magyar Gazdasági Kamara, a befektetők esetében pedig az Állami Értékpapír-felügyelet tesz javaslatot. A Javaslat nem határozza meg, hogy e szervek hány személyre és milyen módon tesznek javaslatot, ezt majd a gyakorlat alakítja ki. A tőzsde közgyűlése azonban nem köteles elfogadni, illetve megválasztani a javasolt személyeket és ilyenkor új javaslatok megtételére kerül sor mindaddig, amíg a közgyűlés a javasolt személyeket a tőzsdetanács tagjává meg nem választja. 54.§-hoz: Az áttekinthetetlen személyi érdekösszefonódások kizárása érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a tőzsdetanács tagja legfeljebb egy tőzsdetagnál vagy tőzsdén jegyzett értékpapír kibocsátójánál lehet vezető tisztségviselő, illetve alkalmazott. 55.§-hoz; A Javaslat a tőzsde képviseletére főszabályként a tőzsdetanács elnökét hatalmazza fel. Ezen túlmenően lehetőséget ad arra is, hogy a tőzsdét az alapszabályban megjelölt vagy a tőzsdetanács által felhatalmazott személy képviselje harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok és a hatóságok előtt. Az alapszabály, illetve a tőzsdetanács által a képviseletre felhatalmazott személyek esetében a tőzsde belső ügyeinek vonatkozásában lehetőség van a képviseleti jog korlátozására, azonban ez a korlátozás harmadik személyekkel szemben hatálytalan. A felügyelő bizottság 56-57.S-hoz: A felügyelő bizottság a tőzsde általános ellenőrző testülete. A tőzsde a Javaslat előírásainak megfelelően