Országgyűlési irományok, 1985. XVII. kötet • 495-519. sz.

1985-497 • Törvényjavaslat egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapír tőzsdéről

- 34 A*tőzsde alapítása ' 43.5-hoz: Az intézménytípus definiálásával és megalkotásával a Javaslat csupán lehetőséget ad a tőzsde létrehozására. A tőzsdét a forgalmazási tevékenységre jogosító engedéllyel rendelkező értékpapír-forgalmazó cégek saját elhatározásukból alapíthatnak abból a célból, hogy az egymás közötti, az értékpapírok forgalmazásával kapcsolatos ügyleteik lebonyolítását elősegítsék. A tőzsde alapítása nem állami feladat, mert a ténylegesen működő tőzsdéhez a tőzsdei tevékenységben érdekelt tőzsdetagokra, forgalmazókra van szükség. A tőzsdét az értékpapír forgalmazók az egymás közötti értékpapír ügyleteik lebonyolításának elősegítésére hozzák létre, tehát a tőzsdén a tőzsdetagok megbízás vagy saját elhatározásuk alapján folytatott értékpapír kereskedelme bonyolódik le. A tőzsde alapításához a Javaslat feltételeket állapít meg. E feltételek egy része az alapító tagok meglétéhez, az alapítási szándék kinyilvánításához, illetve a Javaslatban előírt összegű alapítói vagyonhoz, valamint a tőzsdei alapszabály megállapításához és a tisztségviselők megválasztásához kapcsolódik. Mindezeken túl, figyelemmel a tőzsdének a pénzügyi intézményrendszerben elfoglalt helyére, a Javaslat a tőzsde alapítását a Minisztertanács jóváhagyásához köti. A tőzsde csak a minisztertanácsi jóváhagyás időpontjával válik jogi személlyé és kezdheti meg működését, feltéve, hogy alapszabályát és szabályzatait a Felügyelet jóváhagyta. A Javaslat nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy Magyarországon több értékpapírtőzsde is alakulhasson, azonban a magyar értékpapírforgalom jelenlegi és várható nagysága, az ország földrajzi mérete, az információáramlás technikájának fejlődése, azt a valószínűsíti, hogy Magyarországon hosszú időn keresztül egy értékpapírtőzsde fog működni.