Országgyűlési irományok, 1985. XVI. kötet • 442-494. sz.

1985-492 • Törvényjavaslat a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról

-Mi­- 13 ­ális tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat. Megállapítja, hogy az egyházi jogi személy minden olyan nevelési-oktatási, kul­turális, illetőleg szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúság­védelmi tevékenységet elláthat, amelyet magas szintű jogszabály nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy annak szerve, intézmé­nye számára. , A Javaslat kimondja, hogy bármely egyházi jogi személy a ta­nulók, hallgatók és a szülők kezdeményezőre az állam által fenn­tartott nevelési és oktatási intézményekben vallásoktatást tart­hat, az oktatás azonban nem kötelező jellegű, és értelemszerűen a vallásoktatáson nyújtott teljesitmény a tanuló, hallgató tanulmá­nyi eredményébe sem számitható be. Az egyházak gazdálkodása A 19.§-hoz 1. E paragrafus (1) bekezdése csak példálódzva sorol fel né­hányat az egyházak - jellemző - bevételi forrásai közül. Az ado­mánygyűjtés szabadságának deklarálása a múltbeli állami korlá­tozás miatt garanciális jelentőségű. Ezek az adományok az adomá­nyozó személyi jövedelémadóalapjából - a magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló, módositott 1987. évi VI. törvény szerint - ak­kor vonhatók le, ha a fizetés - akár az egyház által létesitett ­alapitványra vagy közérdekű kötelezettség vállalásként történt. Az állam ugyanis az egyházi tevékenység tartalmát, az adomány felhasználását nem ellenőrzni, de az alapítvány, illetőleg a köz­érdekű kötelezettség vállalás közérdekű jellegét igen. A költség­vetés adóbevétele pedig csak közérdekű célból csökkenthető. 2. A Javaslat lehetővé teszi az egyházi jogi személy számá­ra, hogy gazdasági tevékenységet folytasson, amely hozzásegiti a céljai megvalósításához szükséges anyagi alapok bővitéséhez. En-

Next

/
Thumbnails
Contents