Országgyűlési irományok, 1985. XVI. kötet • 442-494. sz.

1985-492 • Törvényjavaslat a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról

- 8 ­Ián nem zárja ki, hogy az azonos hitelveket vallók - a vallásgya­korlás szabadsága alapján - különböző közösségeket alakitsanak. Ennek az elkülönülésnek sokféle oka lehet, amelyet az állam nem • . > vizsgál (ez az önkéntesség elvét sértené). Ez esetben csak az a követelmény, hogy a közösségek a nevük alapján megkülönböztethe­tők legyenek (ld. 9.§ (3) bek.). Alapvető elve a lelkiismereti és vallásszabadság jogára vo­natkozó szabályozásnak az, hogy egyháznak olyan vallási tevékeny­ség céljából alapitható, amely az Alkotmánnyal nem ellentétes és amely törvénybe nem ütközik. A közösségi joggyakorlás e korláto­zása a törvényben megnyilvánuló társadalmi érdek védelme miatt szükséges. & A Javaslat - a szöveg egyszerűsítése, könnyebb érthetősége érdekében - az általánosan alkalmazott jogtechnikai megoldással élve a vallási közösség, a vallásfelekezet és az egyház elneve­zést együtt, egy szóval: egyház jelöli meg. Ez azonban nem jelen­ti- a vallásonként különböző szervezeti megjelölések megszünteté­sét, állami egységesítését. II. fejezet - «i it&i ?ono*c­; is.afl AZ EGYHÁZAK adteé^ akii:* Az egyházak nyilvántartásba vétele .: A 9-10.§-hoz A Javaslat meghatározza az egyház nyilvántartásba vételének feltételeit. Ezek - összhangban a vallásgyakorlás szabadságának elvével - olyan minimális követelmények, amelyek elengedhetetle­nek egy szervezet létrejöttéhez (tagság, alapszabály, képviselet

Next

/
Thumbnails
Contents