Országgyűlési irományok, 1985. XIV. kötet • 398-427. sz.
1985-425 • Javaslat a lakásgazdálkodási rendszer reformjára és az 1990. évi intézkedésekre
-.-•55-— nyesíteni. A lakossági többletterhek részbeni ellentételezését szolgálja a javaslatok között szereplő differenciált támogatási mechanizmus. A támogatások átrendezésének egyik fő célja, hogy 1990-től mód legyen a fiatal, lakásnélküli családok támogatásának növelésére. 3- A Lakásbérlők Egyesületének koncepciója szerint törvényszintű jogszabály mondja ki, hogy az egykor ingyenesen, rendeleti úton az állam tulajdonába került lakás- és házingatlanok a bérlők, illetve azok közösségi tulajdonába kerüljenek. A tulajdon megszerzésének a jogáért méltányos, egyszeri megváltási árak kellene fizetni, melynek összege a lakóépület korának függvénye es maximum a jelenlegi éves lakbér tízszerese, azaz 50-200 e Ft. A megfizetés történhet egyösszegben (érvényesítve 40 % engednsnyt) , illetőleg havi részletekben. A tulajdont szerezni nem kívánó bérlő továbbra is bérlő maradhat, de rá is vonatkoznak a közösség jogai és kötelezettségei. Mivel a bérlő a felújítási költségekhez nem járul hozzá, az általa használt lakás tulajdonjogát bárki, vagy a tulajdonközösség megszerezheti. A bérleti jogviszony a bérlő közvetlen leszármazottjai részére folytatható. A bérlők az előbb említett tulajdonlás helyett választhatják a szövetkezeti tulajdonosi formát is. Amennyiben a bérlők sem tulajdonosok, sem szövetkezeti tagok nem kívánnak lenni, úgy a lakóépület és a lakások önkormányzó közösségi kezelésbe kerülnek. Mindhárom forma esetén az elmaradt felújítások elvégzésének kötelezettsége az államé marad. A lakóházakban lévő nem lakáscéljára szolgáló helyiségek bérbevételei közvetlenül a közösségeket illetik meg. Annak 20 %-a az üzemeltetés, míg 80 %-a pénzintézeti kamatozó betétben az elmaradt felújítások gyorsításához lenne rendelve, központilag kezelve. A fenntartási formák átalakítása miatt indokolatlannak tartják a központi, normatív lakbéremelést. A javaslatok lényegét az 1990. évi intézkedések 2.sz. változata tartalmazza azzal a különbséggel, hogy a bérlakások fenntartásának jövőbeni lehetséges módozatait nem törvény-