Országgyűlési irományok, 1985. XIV. kötet • 398-427. sz.

1985-425 • Javaslat a lakásgazdálkodási rendszer reformjára és az 1990. évi intézkedésekre

- 4 -töfA legélesebb feszültségek a következők: - Közel 200 ezer, többségében fiatal családnak /az Összes család 5 %-ának/ nincs önálló lakása, és növekvő a hajléktalanok száma. E hiány koncentrálódik a fővárosra és a nagyvárosokra, ahol az átlagosnál magasabbak a lakásárak és mérsékeltebb a lakáskínálat. Több mint félmillió család lakásának komfortfokozata alacsony, állapota különösen a fővárosban rossz, illetve olyan településen van, ahol nem megfelelőek az infrastrukturális feltételek és a lakókörnyezet. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya nemzetközi összehasonlításban magasnak minősül; az átlagos szobaszámot tekintve lemaradásunk kisebb, elsősorban az épülő új lakások egyre növekvő alapterülete miatt. - Elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban az ingatlankezelés szervezetlen és rossz minőségű, nagy a pazarlás, amelyet az állami és tanácsi irányítás kötöttségei, az építőipari és ingatlankezelői vállalatok alacsony hatékonyságú munkája, az érdekeltség hiánya hozott létre. Tovább folytatódik a nagyvárosok sűrűn beépített belső városrészeinek pusztulása. A nyugdíjas és alacsony jövedelmű lakásbérlők a fogyasztói árak erőteljes emelkedése miatt egyre nehezebben tudják megfizetni még az alacsony lakbéreket is. /A lakbérhátralék mértéke ez évben eléri a 150 mFt-ot./ Az átlagosnál jobb anyagi körülmények között élő bérlők ugyanakkor jövedelmüknek csak egyre kisebb részét /ma kb. 2-6 %-át/ költik lakbérre, s az alacsony lakbéreken keresztül indokolatlan mértékű állami támogatásban részesülnek. Ezt a folyamatot sajnos a magas infláció tovább erősíti. így az infláció ezen a téren a jó lakással rendelkezőket abszolút és folyamatos előnyben részesíti. - A lakbérek nem igazodnak a lakások piaci kereslet által meghatározott értékéhez, a nagy, jól felszerelt, keresett helyen lévő lakások bére alig magasabb az átlagos, vagy annál rosszabb lakásokénál. A bérlakásokat a bérlők gyakorlatilag tulajdonként használják, mert azok örökölhetők, a cseréknél a bérlők jelentős jövedelemhez juthatnak, a bérlet tőkésíthető. Valóságos lakásbérlet csak egészen szűk körben, a magánbérbeadásnál működik.