Országgyűlési irományok, 1985. XIII. kötet • 368-397. sz.

1985-380 • Törvényjavaslat a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. tv. módosításáról

- 2 ­A törvény végrehajtása nem szolgálja a népgazdaság, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar érdekeit, távlati célkitű­zéseit, sőt azokkal ellentétes. A mezőgazdasági nagyüzemek a részvények alapján 50 %­ig az élelmezésipari vállalatok tulajdonosaivá válnak, de tényleges osztalékot ágazataink nagy eszközigényességére és szerény nyereségtartalmára való tekintettel csak igen hosz­szú idő múlva kaphatnának. Az egyes ágazatok, illetve válla­latok közötti szóródás 10-100 év között van. Mivel a meghitelezett részvények értékének 50 %-a a költségvetést gyarapítja és további 20 % az állami vagyon­alapva kerül, a megtermelt nyereségnek csak elenyésző része szolgálja a műszaki fejlesztést, az ipar dolgozói jövedelmé­nek emelését. A rendelkezés törlése mellett szól az a tény is, hogy a részvényeken keresztül a mezőgazdasági üzemek csak csekély nyereséghez juthatnak, így továbbra is csak a felvásárlási árak emelésén keresztül tudnak többletjövedelmet elérni, mely­nek egész agrárgazdaságot, és ezen keresztül a fogyasztói ára­kat is érintő hatásával feltétlenül számolni kell. A gazdálkodás reformjával teljesen ellentétes, hogy az élelmiszeripari vállalatok átalakulása nem alulról jövő, ön­szerveződő kezdeményezésként, a gazdaságosság figyelembevéte­lével történik, hanem.felülről indított kampányként, melyre vonatkozóan a TOT aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érde­kében, hogy kizárja más ésszerű társasági formák létrehozásá­nak lehetőségét. Fontos az is, hogy az ily módon létrejött részvénytár­saságoknál várható az egyoldalú osztalék- és exportszemlélet felerősödése, amely beföldi ellátási zavarokat okozhat már az átalakulás első évében.

Next

/
Thumbnails
Contents