Országgyűlési irományok, 1985. XIII. kötet • 368-397. sz.

1985-374 • Összefoglaló a budapesti közlekedés helyzetéről, különös tekintettel az esetleges világkiállítás rendezésére

-266A legjelentősebb távbeszélőközpont-fejlesztések a Miskolc belváros távbeszélőközpont építése, a Szolnok és körzete, Veszprém és körzete, Kaposvár és körzete, Szombathely és körzete, Székesfehérvár és körzete, valamint Salgótarján és körzete telefonközpont bővítése. Több helyen került sor góckörzeti fejlesztésekre is, továbbá a körzeti távbeszélőközpontfejlesztésekkel összefüggő országos összeköttetések, hálózatok kiépítésére. A rádió és műsorszórás fejlesztése keretében valósult meg a marcali Petőfi középhullámú adó, és Székesfehérváron a rövidhullámú adó. A VII. ötéves tervben a Fővárosi Tanács 11,8 Mrd forint fejlesztési lehetőséget irányozhatott elő, amelyből 2,8 Mrd forint a tanácsi közlekedési célokra, 7 Mrd forint az észak-déli metró építésére, 2 Mrd forint pedig a lágymányosi hídépítés megkezdésére tervezett felhasználni. Ebből várhatóan megvalósul 10,9 Mrd forint értékű beruházás. 1991-95 között a legfontosabb vasúti fejlesztésként a dél-balatoni vonalvillamosítás folytatásával és befejezésével, a hatvan-somoskőújfalui, a Miskolc-Hidasnémeti, valamint a székesfehérvár-celldömölk-győri vonalak villamosításával számolunk, mintegy 550-600 km hosszban. 1500-1700 km vasúti pálya korszerűsítését, mintegy 600 km korszerű vonali biztosítóberendezés kiépítését, a megkezdett és a 2. sz. világbanki program részét képező számítástechnikai program megvalósítását, illetve BudapestFerencváros csomópont fejlesztésének (személypályaudvar, + Nyugati rendező), és Rákosrendező átépítésének, továbbá a Nyugati pu. korszerűsítésének befejezését, Rákospalota-Újpest vasútállomás korszerűsítését, Hegyeshalom határállomás korszerű kiépítését és Kelenföld pu. utasforgalmi és üzemviteli bővítését lehet tervezni. Emellett mintegy 35-40 középállomáson korszerű biztosítóberendezés üzembe állítása szerepel a hálózatfejlesztési elképzelések között. A pályakorszerűsítések között kiemelt jelentőségű a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal rekonstrukciójának befejezése, valamint a hálózat kapacitásnövelését és a magasabb kiszolgálási színvonalat biztosító nagy sebességű, nemzetközi forgalomra alkalamas személykocsipark és vontatójármű beszerzése, A vasút a járműbeszerzéseket vállalati beruházásként saját forrásaiból oldja meg. A hálózatfejlesztési tervek megvalósítása összesen 35 Mrd forint forrást feltételez. A közúthálózat fejlesztéseként tervezett az Ml autópálya kiépítése Tatabánya-Hegyeshalom között, és az M15 autópálya az Ml és az országhatár között, mintegy 15 Mrd forint költséggel. Ebből a szerény növekedést biztosító terv kereteibe csak Győr elkerülését - 5 Mrd forint - lehet beilleszteni, mivel a világbanki program részeként folytatódik az M0 körgyűrű építése mintegy 6 Mrd forint felhasználásával, valamint az M3, M7 autópályákon a továbbépítések mintegy 4 Mrd forint felhasználásával. Ezek mellett többek között korszerűsítésre kerül a 8. sz. főút és más főutak, közel félszáz híd - műtárgy - mintegy 7 Mrd forintért. A vízi közlekedésfejlesztése keretében tervezett a Belgrád rakparti nemzetközi hajóállomás, valamint a csatlakozó szárazföldi utasforgalmi egység kiépítése, és sor kerül a legszükségesebb selejtpótlásokra is a személyhajópark területén. A helyhez kötött létesítmények költségigénye 2,7 Mrd forint. A légi közlekedésfejlesztése keretében a központi repülésirányítás (EREF) beruházás folytatása és befejezése, a Ferihegy környezetvédelmi fejlesztése, a cargó-bázis kiépítése és a géppark tovább már nem halasztható selejtpótlása kell, hogy megtörténjen. Költségigény 1,5 Mrd forint. A Fővárosi Tanács 1991-95 közötti közlekedésfejlesztési igényeit a jelen tervidőszakban már megkezdett, vagy előkészített, tovább nem halasztható beruházások határozzák meg. A legjelentősebb közlekedésfejlesztési célkitűzések a dunai átkelőkapacitások bővítése (lágymányosi híd), a DB-R metróvonal építése (BelvárosBocskai út szakasz) és a Hungária krt. kiépítése. Az említett beruházások megvalósításán túl a megkezdett járműkorszerűsítési program a leglényegesebb feladat. Ezen beruházások, valamint az egyéb fővárosi közlekedésfejlesztésekkel az összes forrásigény 5