Országgyűlési irományok, 1985. XII. kötet • 363-367. sz.

1985-363 • Tájékoztató a Magyar Köztársaság 1990. évi állami költségvetésének irányelveiről

- 43 Ezen tul a tanácsok forráslehetősége bővülhet saját bevételfeltáró munkájuk, vállalkozásaik eredményeképpen. Valamelyest hozzájárulhat a tanácsok pénzügyi pozíciójának tartásához az is, hogy a pártok, társadalmi szervezetek vagyonának egy részét átveszik, amellyel beruházási pénzeszközöket takaríthatnak meg. Látni kell azonban, hogy a központi és helyi lehetőségek együttesen sem teremtik meg az ellátások színvonalának megőrzését. Ezt jelzik azok a központilag ismert igények, amelyek kielégítésére nincs lehetőség. A 24,1 milliárd forintot kitevő hiányból csupán a dologi automatizmus elmaradása 13,4 milliárd forintot tesz ki /ll. és 12. sz. melléklet/. A tanácsi gazdaság 199o. évi várható helyzetének részletesebb bemutatása azonban csak november közepén válik lehetővé, tekintve, hogy a Belügyminisztérium akkorra dolgozza fel a tanácsok költségvetési információit. Eddig az időpontig mód nyilik arra is, hogy a tanácsi uj szabályozást és az 199o. évi költségvetést megtárgyalja az Országgyűlés Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságának erre felkért csoportja, valamint a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetségének képviselői. Az államháztartási reform egyik induló lépéseként a tanácsi források olyan uj elosztási rendszerét célszerű 199o-től bevezetni, amelyhez a helyi tanácsok a lakóhely szerinti személyi jövedelemadó összegéhez és a korcsoportonként eltérő mértékű normatív támogatáshoz alanyi jogon jussanak. Arra, hogy a helyi tanácsok a lakóhely szerinti személyi jövedelemadóval rendelkezzenek, a Kormány már 1989-re kötelezettséget vállalt. Tekintettel arra, hogy 199o-tól változik a tanácsi szabályozás, ezért nem indokolt egy félévre átmeneti megoldást alkalmazni. /Ehhez törvény módosítás szükséges./ \