Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-321 • A Minisztertanács beszámolója a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nemzetközi jogi, gazdasági, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről

-Qk­- 5 ­ban is megerősítette a felfüggesztés idejének meghosszabbí­tását, a felfüggesztett építési munkáknak kiterjesztését. A CSSZSZK Kormánya július 25-én Aid memoir-ban, majd augusz­tus 18-án diplomáciai jegyzékben és augusztus 31-én minisz­terelnöki levélben fejtette ki, hogy a csehszlovák fél to­vábbra is ragaszkodik a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésének folytatásához a két állam közötti Egyezménynek megfelelően. Nem ismeri el az ökológiai kockázatokat ill. azokat véleménye szerint az építés megkezdésekor kellően fi­gyelembe vette mindkét fél. Az eddigi magyar felfüggesztési lépéseket is egyoldalúnak minősíti, s azok megvalósítása esetén kárai megtérítését érvényesítnei fogja. Amennyiben a magyar fél a dunakiliti mederáttöltést nem hajtja végre a CSSZSZK kormánya "kénytelen lesz Csehszlovákia felségterü­letén olyan intézkedéseket tenni", amelyek a bősi vízerőmű üzembehelyezését biztosítják. A magyar válasz jegyzék érdemi tárgyalásokat sürgetve rámuta­tott arra, hogy a felfüggesztéssel nem sértette meg a két or­szág közötti szerződést, nem tartja megalapozottnak a cseh­szlovák kártérítési igények meghatározását, s felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben sor kerülne a jelzett cseh­szlovák műszaki "ellenintézkedésre" az az államközi szerző­dés megsértésén túl, súlyos nemzetközi-jogi konfliktushoz vezetne és ezekért, továbbá Magyarország érintett területei­nek ökológiai veszélyeztetéséért a CSSZSZK-t terhelné a fe­lelősség. A szeptember 9-én és október 5-én megtartott magyar-cseh­szlovák miniszterelnökhelyettesi tárgyaláson sem közeledtek az álláspontok. A magyar javaslatok érdemi tárgyalására ez­úttal sem került sor.

Next

/
Thumbnails
Contents