Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-325 • Indítvány a Minőségügyi Világnap bevezetésére

- 2 -MMa a minőség fejlesztése a világ szinte valamennyi számottevő országában a gazdaságpolitika egyik alapvető célja és eszköze. Még az olyan országokban is, ahol a piac szabályozó szerepe döntően hat a minőség fejlesztésére, egymás után születnek kormányzati intézkedések, társadalmi mozgalmak a minőségre való ösztönzésre, a korszerű minőségszabályozási és tanúsítási rendszerek elterjesztésére. Vannak országok, ahol a nemzeti önbecsüléssel kötik össze a minőséget, amely nemcsak a termékekre, hanem az egész környezetre: a munkahely, a lakóhely, a szolgáltatások és az emberi együttélés minőségére is vonatkozik. Megemlítek néhány példát: Franciaországban az ipari és kulturális tárcák vezetői a minőség oktatását általánossá tették az alapfokú oktatási intézményektől az egyetemekig, az USA-ban, Kanadában, az NSZK-ban, Svédországban szintén oktatási programokat, minőségügyi stratégiákat dolgoztak ki, az Egyesült Királyságban a kormány elnökének kezdeményezésére "fehér könyvet" adtak ki a minőség nemzeti ügyként való kezeléséről. Nálunk a nyolcvanas évek kezdetén -- ha megkésve is -- szintén több kormányzati intézkedés történt, melyek nyomán kezdeti eredmények is születtek. Az átfogó minőségi szemlélet kialakulása és a termékek minőségének gyökeres javulása egyenlőre azonban várat magára, pedig számos példa van arra, hogy a minőségi szemlélet elterjedése, az emberek tudatának, gondolkodásának ilyen irányú megváltozása és ennek következményeként a jobb minőségű munka térnyerése és jobb termékek termelése revén korábban szegény népek emelték hazájukat a gazdag, jó életszínvonalú országok közé. A minőség növekvő szerepét jelzi az is, hogy valamennyi kontinensen regionális minőségügyi szervezetek jöttek létre, melyek programja a tagországok korszerű minőségfejlesztési