Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-362 • Tájékoztató az Országgyűlés részére a szénbányászati szerkezetátalakításáról

-31- 4 ítélhető költségalakulás mellett egyes korábban kedvező pozíciójú vállalatok eredménye erőteljesen romlott. A vártnál nagyobb anyagárnövekedés többlet terhe 400-500 MFt-ra becsülhető. A 700 MFt-ra becsült bányakár költségből ez évben csak 300 MFt kifizetése történik meg, a kötelezettség teljesítése áthúzódik a következő évre. A létszám csökkentéssel nem kompenzálható bérköltség növekmény (mintegy 200 MFt/év) összességében mintegy 1,0 Mrd Ft vállalati gazdálkodástól függetlenül megjelenő többletköltséget eredményezett. A relatíve nagyobb erőfeszítésekre kényszerülő vállalatok - a pénzügyi stabilitásra törekedve - a jövőbeni termelés feltételeit jelentő előkészítő munkák elhagyására kényszerülhetnek. Mindezek együttes hatásának tudható be, hogy az I-VIII. hónap adatai szerint a szénbánya vállalatok mérleg szerinti eredménye összességében 1,3 Mrd Ft veszteséget mutat. A bemutatott tényadatok év végéig mind a költségalakulást, mind az eredményt illetően módosulhatnak, de lényegi javulás nem prognosztizálható. 3. A szénbányászat 1990. évi kondíciói A szénbányászat jövő évi termelésének gazdasági peremfeltételei a költségvetés 1990. évi feladatainak pontosítása során kerülnek meghatározásra. Kulcskérdés a mindenkori energetikai árrendszer és árszínvonal. A hazai széntermelés gazdaságosságának mércéje a hazai szenet helyettesítő alternatív energiahordozó import ráfordítás. Az összehasonlítás mércéje a Ft/GJ dimenzióban kifejezett költséghatár. A helyettesítő alternatív import mind rövid, mind hosszú távon energetikai szenek esetében csak szénhidrogén, illetve "ennek származékai (fűtőolaj, földgáz, gázolaj),