Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.
1985-362 • Tájékoztató az Országgyűlés részére a szénbányászati szerkezetátalakításáról
1. A szénbányászat szerkezetátalakí tá si programja és kapcsolódása az energiapolitikai koncepcióhoz A szénbányászat 1989. évi várható termelése mintegy 15 Mt mélyművelésű szén és 5,2-5,3 Mt külfejtéses lignit, összesen 20,2-20,3 Mt. A hazai brikett termelés mintegy 2 Mt, az alapanyagból 1,2 Mt hazai szén, 0,8 Mt import. Két fő fogyasztója a villamoserőművek (15,5 Mt) , valamint a lakosság közvetlen szénellátása 3 Mt, amihez járul a 2 Mt brikett. A hosszú távú energiapolitikai koncepció egyik lényeges eleme a rekonstruált, mintegy 2000 MW teljesítményű szénerőművek folyamatos üzemeltetése az ezredfordulóig. Ezen erőművek mintegy 1,5 Mt kőolajegyenértéknek megfelelő ipari és lakossági hőszolgáltatást is ellátnak. Az erőműrendszer szénfelvevő képessége mintegy 8 Mt lignit és ugyanennyi mélyművelésből származó szén. Ezen szénmennyiség rendelkezésre állása esetén a szénerőművek elfogadható kihasználással működhetnek és kielégíthetik a hőszolgáltatási igényeket is. A Gagarin Hőerőmű 800 MW kapacitása a rendelkezésre álló lignítvagyonból kielégíthető, a jelenlegi 5 Mt-ról 8 Mt-ra való termelésnöveléshez azonban pótlólagos beruházások szükségesek. Ez a hazai szénbányászat szerkezetátalakításának egyik lényeges eleme, mert a külfejtéses lignitbányászat önköltsége 25-30 %-kal alacsonyabb a mélyműveléses bányászat önköltségénél, gépei és eszközei szocialista relációból beszerezhetők. A mélyműveléses bányászat szerkezetátalakításának első lépései megtörténtek, illetve folyamatban vannak. Bezárásra kerülnek a legmagasabb önköltséggel működő bányák. Bezárásra került a Mányi Bánya, ez év végéig a Nagyegyházi Bánya, ezzel megoldódik a vízkiemelés megszűnése miatt a környezeti ártalom is. Ez évben, illetve a jövő év elején a meglévő szénvagyon feladása mellett kerül bezárásra a Kányási Akna, valamint a Pécsi István Akna. Az Egercsehi Akna új szénmezejét gazdaságtalanság miatt nem tárjuk
