Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-359 • Tájékoztató az Országgyűlés részére a Minisztertanács 1990-92. évi gazdaságpolitikai programjáról

- 47 -261 zások, az állami és vállalati beruházások alapjuttatása mellett mintegy 5 Md Ft alapjuttatést tartalmaz a vállalkozásélénkítés és a rubel export beszűkülése miatti piacváltás elősegítésére. Az állami szféra hiteligénye a 700-800 millió dollár forrásbevonás mellett megfinanszírozható. A monetáris politikában továbbra is szigorú és szelektív hitelezési gyakorlatot kell folytatni, a megtakarítások növelése érdekében pozitív reálkamat eléréséhez a lakossági betéti kamatszintet 2-3 %-ponttal, a jegybanki refinanszírozási hitelek kamatait 3-4 %-ponttal indokolt emelni. Az időszak végére - amennyiben a keresetbővülés a lehetőségekkel összhangban alakul - az infláció csökkenhet, az egyre kisebb támogatásleépítési szükséglet és a javuló piaci viszonyok miatt. A termelői árak így 1992-ben már csak 7-8 %-kal, a fogyasztói árak 10-11 %-kal nőnének. A költségvetési újraelosztás csökken, a költségvetés kiadásai a GDP arányában 29 %-ra csökkennek az 1989. évi 32 %-ról. A vállalatoknál maradó jövedelemhányad az időszak folyamán mintegy 2 százalékponttal bővül. A költségvetésben 1991-ben a hiány tovább csökkentendő és 1992ben a külső forrásbevonás csökkenésével összhangban kiegyensúlyozott helyzet alakulhat ki. A támogatások az 1989. évi nominális szint közel kétharmadára csökkennek, mód nyílik az adószint további mérséklésére is. Ez az ár- és pénzpolitika a gazdasági szerkezet átalakításának gyorsulását - egyidejűleg a vállalkozási feltételek javításával és a nem hatékony területek erőteljes leépülésével - szolgálja. Jelentősek azonban gondjai is: kérdés, hogy sikerül-e kézben tartani az inflációs folyamatot, illetve elfogadható mederben tarthatók-e a jövedelemátrendezést kísérő gazdasági és társadalmi feszültségek. XXX