Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.
1985-359 • Tájékoztató az Országgyűlés részére a Minisztertanács 1990-92. évi gazdaságpolitikai programjáról
-2JÜ- 28 A könnyűiparban az anyag és alkatrész behozatal szélesítésével gyorsabban alapozható meg a gyártás rugalmassága, csökkenthető a termelés átfutási ideje. Az olcsóbb termékek piaci versenye erősödik. A ruházati iparban a termelés visszaesése folytatódik. A papíriparban az importliberalizáció hatásaként enyhül a hiány. A nyomdaiparban a piaci viszonyokat kisvállalatok és vállalkozások elterjesztése erősíti. A bútoriparban a termelés minőségi javulását a nyugat-európai együttműködési lehetőségek segíthetik. A könnyűipar konvertibilis kivitelének bővülését az exportpályázatokban vállalt kötelezettségek teljesítése támasztja alá. összességében azonban a termelés várhatóan csökken. A vegyiparban az alapanyaggyártók jövedelmi pozíciói az energiahordozó árak emelésével gyengülnek. A feldolgozó vegyiparban az export bővítésére képes ágazatokban a szerkezeti váltás erősödik, amit a műtrágya export támogatásának, a gyógyszeripar külön adójának, egyedi szabályozásának megszűnése, a vegyipari termékek mintegy 50 %-ára kiterjedő import liberalizáció, és a finomkémiai világbanki hitelcsomagban megvalósuló beruházások üzembe lépése szolgál. A működőtőke behozatala és a kisvállalkozások élénkítése elsősorban egyes gyógyszer, gumi- és műanyagfeldolgozási termékek termelésének bővítését segítheti. A vegyipar termelése, hozzáadott értéke az ipari átlagot meghaladó ütemben emelkedhet. Az építőanyagipar termelése némileg csökken. A szervezeti korszerűsítés keretében befejeződik a téglaipar, a cement és az üvegipari trösztök decentralizációja. A külföldi tőke bevonása vegyesvállalati formában tovább növekszik. Az importliberalizálás kiterjesztése a keramikus burkolóanyagok mellett főként az üvegtermékekből és tűzálló anyagokból javítja az építőanyagellátást. Az építőiparban az országos építési tevékenység volumene az elkövetkező években várhatóan nem változik. Folytatódik a munkaerő átáramlása a kisszervezetekbe. Általánosabbá válnak az energiatakarékos építési módok és anyagok. Várhatóan csökken a termelő beruházások építési hányada és nő a gyors átfutású építési technológiák iránti igény. Ezt a folyamatot az importliberalizáció is gyorsítja.