Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-359 • Tájékoztató az Országgyűlés részére a Minisztertanács 1990-92. évi gazdaságpolitikai programjáról

A hazai energia

hordozó termelés csökken. A szénbányászatban - a fejlesztések alacsonyabb állami támogatása mellett - csak a helyettesítő energiabehozatal költségeivel versenyképes termelés tartható fenn. A kőolaj- és földgáztermelés a készletek kimerülése miatt csökken. Az energia fajlagos felhasználásának mérséklése érdekében az energiahordozó és villamosenergia termelői árak elérik a világpiaci árszintet, korszerűsödik a tarifarendszer. Az időszakban az energiaszükségletek évi 0,7-0,8 %-os, a villamosenergiafogyasztás 1,5 %-os növekedésével lehet számolni. Az 1990. évi teljes energia-, illetve villamosenergia felhasználás valószínűleg nem haladja meg az átlagos időjárási viszonyokra korrigált 1989. évi várható értéket. Ez - mintegy 300 kt tőkés benzinimport mellett - a hazai termelésből, illetve a hagyományos behozatali forrásokból kielégíthető. Mindemellett az energiaforrásaink felét kitevő, évi 2,3 milliárd dollár értékű szovjet energiahordozó importban - a szovjet gazdaság jelenlegi és várható belső problémái miatt - bizonytalanságokkal kell számolni. Az esetleg kieső szovjet import helyettesítése csak több mint kétszeres forintköltséggel lenne pótolható. Ezért a szállítások fenntartását magas szintű államközi megállapodásokkal kell megalapozni és az esetleges problémákat az eddigiekhez hasonlóan operatív felső szintű tárgyalásokon kell elhárítani. Az alapanyagiparban a perspektívátlan termelés gyors leépítése indokolt. A vaskohászatban a versenyfeltételek szigorúbbá válása (a devizabörze megszűntetése, az importliberalizáció kiterjesztése) és a működőtőke növekvő bevonása kényszeríti, illetve ösztönzi a termelési szerkezet korszerűsítését. Az ágazat hozzáadott értéke nő, de a vállalatok jövedelmezősége - az energiahordozó árak ipari átlagot meghaladó emelkedése következtében - romlik, összességében a kohászat termelésének volumene mérséklődik, aránya az ipari termelésen belül csökken. Kisebb, de gazdaságosabb termelésre való áttérés elsősorban a borsodi térségben okoz foglalkoztatási feszültségeket. Ezek feloldására - az átképzés, a munkahelyteremtés terén - kormányzati eszközökre is szükség van. A nyírádi és a nagyegyházi bányák leállítása következtében csök-