Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-359 • Tájékoztató az Országgyűlés részére a Minisztertanács 1990-92. évi gazdaságpolitikai programjáról

- 9 E folyamatok hátrányos hatásait mérsékelheti (de nem szüntetheti meg) a közvetlen állami részvétel és irányítás fokozatos csökkentése, a vállalatközi kapcsolatok és együttműködés kiszélesítése. Az állami aktivitás erősítése szükséges a stratégiai területeken a világpiaci követelményeket közvetítő ár és pénzügyi feltételek kiépítése érdekeben, a konvertibilis elszámolásra való áttérés megfelelő előkészítésében, a vállalataink tényleges piaci kapcsolataínak erőteljes fejlesztésében. Az exportnak az importlehetőségekkel történő összehangolását 1989-ben nem sikerült megoldani. Ezért a forgalom közgazdasági szabályozását 1990-ben át kell alakítani, de emellett adminisztratív intézkedésekre íaz államközi kötelezettségvállalások jelentős szűkítése mellett az engedélyezés szigorítására) is elkerülhetetlenül rákényszerülünk. Azoknál a vállalatoknál, ahol az exportcsökkenésből következő piacváltás nem oldható meg, lépéseket kell tenni a felszámolásra vagy a szanálásra. A gazdasági kapcsolatok racionalizálása szempontjából feltétlenül a konvertibilis elszámolásra való áttérés előnyös, ez erősíti a piaci alkalmazkodást, ösztönzi a perspektivikus szerkezetátalakítást. Rövid időn belüli (1991. évi) áttérés esetén azonban a forgalom rendkívül radikálisan rendeződne át, és jelentős cserearányromlás következne be. (A számítások nagy bizonytalanságot mutatnak, az átmeneti veszteséget többnyire 1 milliárd dollár körülire becsülik). Az elszámolás rendszerének gyors átalakítása csak a veszteségeknek a partnerek közötti megosztása, illetve meghitelezése esetén lenne vállalható. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a fontos termékeket szovjet relációból is egyre inkább csak dollárért tudjuk beszerezni, ezért - és a szerkezetváltás szempontjából hosszabb távon feltétlenül kedvező hatások miatt - az áttérésre való felkészülést a kormányzati irányításban és a vállalatoknál is még kell