Országgyűlési irományok, 1985. X. kötet • 275-320. sz.

1985-282 • Az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottságának jelentése az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági és képviselői módosító javaslatokról

- 20 (5) A szavazásra a köztársasági elnök megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 32.§ (1) A köztársasági elnök ellen büntetőeljárás a hivatali ideje alatt csak a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indítható. Egyéb cselekménye miatt ellene büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani. (2) A köztársasági elnök elleni büntetőeljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a hozzájárulása szükséges. A szavazás titkos. (3) Az Országgyűlés határozatától a büntetőeljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja. (4) Az eljárásban a büntetőeljárás alapvető rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli. (5) A cselekmény elbírálása hét tagból álló ítélkező Tanács hatáskörébe tartozik. Az ítélkező Tanács elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, három-három tagját pedig az Országgyűlés az illetékes bizottságának a javaslatára az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság bírái közül választja. (6) Ha az ítélkező Tanács a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja.

" Indokolás: Ha a köztársasági elnököt nem az Országgyűlés választja, a felelősségre vonása felől is másképp kell rendelkezni: bűncselekmény elkövetése esetén bírákból álló ítélkező tanács, egyéb törvénysértés esetén pedig csak maga a nép foszthatja meg az elnököt e tisztségétől .