Országgyűlési irományok, 1985. IX. kötet • 245-274. sz.

1985-248 • A Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat és indokolása

- 2 ­bűncselekmény valósul meg, hanem a tényállástól függően más bűn­cselekmény - a népgazdaság szerveinek megtévesztése, adócsalás stb. - jöhet létre. A megtévesztés módját illetően a tényállás bővitése nem látszik szükségesnek; a megtévesztés történhet a mérleg megállapítása kapcsán, de más módon is. Az elkövetési magatartás jellegéből következik, hogy a szub­szidiárius bűncselekményként való szabályozás indokolt, vagyis e bűncselekmény megállapításának feltétele, hogy súlyosabb bűncse­lekmény nem valósult meg. Ebből a szempontból elsősorban a csalás jöhet szóba. 3. A Btk-ba 298/B.§-ként beiktatott bűncselekmény az alaptő­ke vagy a törzstőke csorbitása; a gazdasági társaság hitelezőinek érdekét sértő egyes cselekményekkel szemben ad büntetőjogi védel­met. A bűncselekmény elkövetője a részvénytársaság, illetőleg a korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselője. Az elkö­vetési magatartás a részvénytársaság alptőkéjenek, illetőleg a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének a terhére, a társa­ság tagjai részére kifizetés teljesitése. A bűncselekmény azonban csak akkor valósul meg, ha a kifizetést jogtalanul teljesitik. Az alaptőkéből, illetőleg a törzstőkéből ugyanis jogszerűen is tör­ténhet kifizetés, pl. az alaptőke leszállítása esetén /a gazdasá­gi társaságokról szóló törvényjavaslat 313.§-a/.

Next

/
Thumbnails
Contents