Országgyűlési irományok, 1985. IX. kötet • 245-274. sz.

1985-246 • Törvényjavaslat a büntető eljárási törvény módosításáról

-US-2 A Be szabályozása a nemzetközi gyakorlattól is különbözik. A nyugat-európai országokban általában a nyomozás során is a bíróság (rendszerint a vizsgálóbíró) határoz az előzetes letartóztatásról. Az európai szocialista országok közül a Német Demokratikus Köztársaságban és Jugoszláviában az előzetes letartóztatás a nyomozás során is a bíróság hatáskörébe tartozik. Csehszlovákiában az eljárás nyomozási szakaszában az ügyész rendeli el az előzetes letartóztatást, de a határozata elleni jogorvoslatot a bíróság bírálja el. Lengyelországban az előzetes letartóztatást kilenc hónap után a Legfelsőbb Bíróság hosszabbíthatja meg, míg Romániában négy hónap után tartozik a bíróság hatáskörébe a nyomozás során elrendelt előzetes letartóztatás meghosszabbítása. A nemzetközi kötelezettségeink teljesítése érdekében, a külföldi tapasztalatokra is figyelemmel, szükségessé vált a büntető eljárás nyomozási szakaszában a személyi szabadságot elvonó kényszerintézkedéseknél a bírósági hatáskör megteremtése. A Javaslat a Be-t ugy módosítja, hogy az előzetes letartóztatásról és az ideiglenes kényszergyógykezelésről a vádirat benyújtásáig is a bíróság határoz. Ez magában foglalja az említett kényszerintézkedések elrendelését, meghosszabbítását, illetve fenntartását és megszüntetését. A kényszerintézkedések megszüntetésére a Javaslat az ügyészt is feljogosítja, mert ez a nyomozás eredményétől függően indokolttá válhat. Az őrizetbe vétel is a személyi szabadság elvonását jelenti, a rövid tartamára tekintettel azonban az elrendelését nem szükséges a bíróság hatáskörébe utalni. A részletes szabályozásnál a Javaslat figyelembe veszi a garanciális követelményeket (7.§). b) A Be 1987. évi módosítása során az eljárás bürokratikus elemeinek kiküszöbölését célzó jelentős lépés volt a nyomozási