Országgyűlési irományok, 1985. IX. kötet • 245-274. sz.

1985-264 • Az Országgyűlés Kereskedelmi, valamint Terv- és Költségvetési Bizottságának jelentése Vass Józsefné interpellációja tárgyában

- 2 menyeknek nem tudunk megfelelni. Mindezek alapján a piaci megmérettetás szóba sem jöhet. Kedvező termés esetén 0,8 - l,o millió tonna $ elszámolású. - de csak a Szovjetunióba irányuló - exportlehetőség az utóbbi években megvalósult. Nem is rossz árakon. 1988-ban például a tonnánkénti exportár meghaladta a 15o S-t. Ilyen áron ebben a jelzett értékesitési irányban további piaci lehetőségünk nincs. 1989-ben /szeptember végéig/ az elmúlt évi mennyiségnek a 2/3-át a szovjet fél halogató magatartása miatt ezidáig nem tudtuk lekötni. A hivatkozott rendelet tehát nem gátolta a piac érvényesülését, sót a piac törvényei érvényesültek egyenesen szükségtelenné téve a jogszabály kivitelt korlátozó előirásait. A Szovjetunióba irányuló $ elszámolásban megvalósuló export ezideig az exportot bonyolitó részére tisztességes nyereséget eredményezett. Ez azonban semmiféleképpen nem egy mezőgazdasági ágazaton kivüli kereskedelmet bonyolitó szervezet monopolnyeresége, mivel ezt az összeget meghaladó u.n. "gabona átminősités" során visszajuttatták a mezőgazdasági ágazatba. Pontosabban: étkezési /tehát magasabb felvásárlási/ áron átvett gabona alacsonyabb áron, takarmányként kerül vissza a mezőgazdaságba. Az itt megjelenő veszteség lényegében felemelészti az exportban keletkezett nyereséget. Kétségtelen tény, hogy az export révén megvalósuló nyereség nem konzekvensen annál a mezőgazdasági vállalatnál jelentkezik, amelynek a termékén az exportnyereség keletkezett. Az igy megvalósuló exportnyereség eloszlásának allokációja irritáló anomáliákat is magában hordoz. Ennek feldoldására, illetve megszüntetésére a Minisztertanács ugy döntött, hogy 199o. január l-tő_l termelői érdekeltséggel, a gabonaipari vállalatok részvételével létrejövő társasági formában külkereskedelmi jogot kapjon egy uj szervezet.