Országgyűlési irományok, 1985. IX. kötet • 245-274. sz.

1985-264 • Az Országgyűlés Kereskedelmi, valamint Terv- és Költségvetési Bizottságának jelentése Vass Józsefné interpellációja tárgyában

-0/2 1989. január 18-tól hatályos kivételi listákon szereplő termékkör az exportnak már csak 36 ío-ára, az importnak pedig 20 ?ó-ára zsugorodott. A jövő évre meghirdetendő kivételi listák véglegesítése jelenleg folyik. Javaslatunk szerint az új kivételi listák az export forgalomnak 35 ?ó-át, az importnak 18 ?ó-át reprezentálnák. Közeljövőben megjelentetjük a Kereskedelmi Közlönyben az új, 1990. január 1-jével hatályos listákat, annak érdekében, hogy a vállalatok időben felkészülhessenek az export illetve az import tevékenységre. Összefoglalásul szeretnénk hangsúlyozni, hogy a kivételi lista nem tilalmi listaként működik, azaz kellő indokoltsággal az azon szereplő termékkör esetében is mód van a külkereskedelmi tevékenységre szóló eseti engedély, vagy bejegyzés megszerzésére is. A kivételi lista jelentősége abban áll, hogy általa a kérdéses termékek külkereskedelmi forgalma jobban áttekinthető és összhangba hozható a belföldi ellátás igényeivel, az importgazdálkodás szempontjaival, valamint más országok, illetve országcsoportok (EGK) által alkalmazott beviteli és forgalmazási szabályokkal. Ez utóbbira azért is alkalmas, mert a hozzá kapcsolódó engedélyezés megelőzi a külpiacon való aktív megjelenés (ajánlatadás stb.) szakaszát. A kivételi lista tehát nem a monopolhelyzetek konzerválását szolgálja a külkereskedelemben, hanem a külkereskedelem állami irányításának fontos eszközét jelenti a kötött devizagazdálkodás (konvertibilitás hiánya) mellett. Fontos azt is kihaigsú lyozni, hogy az export kivételi listán ma szereplő termékek többnyire primer termékek (alapanyagok, mezőgazdasági termékek, stb.) illetve feldolgozottsági fokuk alacsony. A magyar gazdaság külpiaci nyitottságát növelni és cserearányainkat javítani pedig középtávon sem e termékek exportjának fokozásával kell, hanem az export áruszerkezetének a feldolgozott és magas technológiai szinvonalat megtestesítő termékek irányába való elmozdulása révén. Ugyanakkor nem lehet lemondani a hagyományos magyar exporttermékek kiviteléből nyerhető devizabevételekről sem, amihez a biztonságos külpiaci elhelyezés feltételeit állami eszközökkel is biztosítani kell.