Országgyűlési irományok, 1985. IX. kötet • 245-274. sz.

1985-255 • Az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságának jelentése Movik Lászlóné interpellációja tárgyában

Movik Lászldné (Pest megye 27.vk.) képviselőnő az Országgyűlés 1989. június/27-én kezdődött ülésszakán a tanácsi dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerének megszüntetését, illetőleg megváltoztatását indítványozta. (Akkor az interpellációra adott pénzügyminiszteri választ az Országgyűlés nem fogadta el, ezért az interpellációt az Országgyűlés elnöke - vizsgálat céljából - a Terv- és Költségvetési Bizottság elé utalta.) Az interpellációban foglalt javaslattal kapcsolatban - a belügyminiszterrel egyetértésben kialakított - álláspontomról az alábbiakban tájékoztatom a T. Bizottságot. A tanácsi adóügyi dolgozók érdekeltségi rendszerét pénzügyminiszteri rendelet szabályozza (25/1988.

(VI.28.) PM rendelet) amelynek alapján adóhiány megállapítása esetén évi 100 ezer Ft-ig, egyéb esetben évi 50 ezer Ft-ig terjedhet a kifizethető jutalék felső határa. Az említett összegek bruttó értékek, azaz ezt csökkenti a személyi jövedelemadó és a nyugdíjjárulék. Az interpelláció felvetéseire álláspontom a következő: A képviselőnő állítása szerint az érdekeltségi rendszer megszüntetése azért szükséges, mert "a jutalékban részesülők csak a munkaidőben végzett, munkaköri kötelességük teljesítéséért" kapják ezt. Ezzel szemben ténykérdés, hogy a tanácsi munkaterületnek éppen az adórésze az, amely a leginkább megköveteli a munkaidő meghosszabbítását (ingó foglalás általában csak murikaidő._után végezhető), sőt, egyes részfeladatok csak szombat-vasárnap teljesíthetők, pl. adóköteles hétvégi házak, garázsok helyszíni felderítése. Lehetséges, hogy ez alól vannak kivételek (és Ácsa esetében - ahol a képviselőnő tanácselnök - e kivétel a