Országgyűlési irományok, 1985. IX. kötet • 245-274. sz.

1985-252 • Élelmiszerek minőségével és ellenőrzésével kapcsolatban az Országgyűlés 1989. VI. 27-én kezdődő ülésszakán elhangzott interpellációjára írásbeli válasz

-Z17-• 4 Tény viszont a "hátráltatás" azokra a termékekre, amelyek a forgalomra alkalmatlanok, vagy csak feltételesen alkalmasak. Ezeket nem, vagy csak idő- és költségigényes átdolgozás után engedik forgalomba kerülni, a fogyasztók alapvető érdekeit szolgálva ezzel. Véleményem szerint nem kérdőjelezhető meg az állomások ezirányu - és szakmailag elkötelezett - hatósági tevékenysége. Interpellációjában utalt a hatóság és az élelmiszertermelők összefonódására, megkérdőjelezte az ellenőrző szervezet szakmai-hatósági függetlenségét. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az állomások nem függenek a gyártóktól, azok központi irányitását a minisztérium, helyi irányitását a megyei /fővárosi/ tanács VB. szakigazgatási szerve látja el. Ugyanakkor a gazdaságirányítás elmúlt években megtörtént változtatása után az állam tulajdonosi jogait /néhány üzem kivételével/ nem az ágazati minisztérium gyakorolja. Egyértelműen igaz ez az egyre növekvő számú magán, vegyes stb. tulajdonformában lévő előállítókra is. Összefoglalva a fentieket kijelentem, hogy az élelmiszerek kötelező előzetes minősitése a fogyasztók érdekeinek — a nemzetközi normáknak is - megfelelően, a törvény betűje és szelleme szerint működik. Az állami ellenőrzés egész tevékenysége kétséget kizáróan csökkenti a minőséghibákat. Hatékonyságának javitására - a decemberre tervezett MT felülvizsgálat eredményeit figyelembe véve - készek vagyunk. Döntő minőségjavulást azonban csak egy olyan "valódi" piac hozhat, ahol az Ön által emiitett, szemmel láthatóan hibás árukat a nagykereskedelem, az üzlet át sem veszi, vagy ha igen, a fogyasztók a pulton hagyják.