Országgyűlési irományok, 1985. VIII. kötet • 203-244. sz.

1985-243 • A külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat és indokolása

-%D& TÖRVÉNYJAVASLAT a külföldre utazásról és az útlevélről Az Országgyűlés a külföldre utazásról és az útlevélről — az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával összhangban — a következő törvényt alkotja. Alapvető rendelkezés l.§ A külföldre utazáshoz, a hazautazáshoz és az útlevélhez való jog a magyar állampolgár alapvető joga, amely csak kivételesen, az e törvényben meghatározott esetekben korlátozható. Korlátozó rendelkezések 2.§ (1) Nem utazhat külföldre a) a büntetőeljárás befejezéséig az, akivel szemben olyan szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt van folyamatban büntetőeljárás, amelyre a törvény három évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, b) a büntetésének letöltéséig, illetve végrehajthatósága megszűnéséig az, akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. „A" változat (2) Nem utazhat külföldre az sem, aki a) olyan államtitok birtokában van, amelynek védelméhez különösen fontos nemzetbiztonsági érdek fűződik, az államtitok birtoklása megszűnésétől számított három évig. A külföldre utazásban emiatt korlátozott a határozat közlését követően kérheti a különösen fontos nemzetbiztonsági érdek fennállásának felülvizsgálatát a titok minősítőjétől, b) a katonai szolgálatot teljesítő hadköteles, valamint az, aki a sorkatonai szolgálat kezdetének várható időpontjáról már értesítést, illetőleg behívóparancsot kapott, ha a honvédelmi miniszter hozzájárulásával nem rendelkezik. (3) Az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben méltánylást érdemlő körülményre tekintettel kivételesen, korlátozott területi és időbeli érvényességű egyszeri utazás engedélyezhető. „B" változat (2) Nem utazhat külföldre az sem, aki olyan államtitok birtokában van, amelynek védelméhez különösen fontos nemzetbiztonsági érdek fűződik, az államtitok birtoklása megszűnésétől számított három évig. A külföldre utazásban emiatt korlátozott a határozat közlését követően kérheti a különösen fontos nemzetbiztonsági érdek fennállásának felülvizsgálatát a titok minősítőjétől. (3) Nem utazhat külföldre továbbá a katonai szolgálatot teljesítő hadköteles, valamint—a (4) bekezdésben foglaltak kivételével — az, aki sorkatonai szolgálatot nem teljesített, ha a honvédelmi miniszter hozzájárulásával nem rendelkezik. (4) A három hónapnál rövidebb időtartamú külföldre utazáshoz a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített hadkötelesnek csak akkor kell a honvédelmi miniszter hozzájárulását kérni, ha a sorkatonai szolgálat kezdetének várható időpontjáról már értesítést, illetőleg behívóparancsot kapott. (5) Az (1)—(2) bekezdés szerinti esetekben méltánylást érdemlő körülményre tekintettel kivételesen, korlátozott területi és időbeli érvényességű egyszeri utazás engedélyezhető. Az útlevél 3.§ (1) Az útlevél a magyar állam tulajdona, olyan hatósági igazolvány, amellyel a magyar állampolgár külföldön és a külföldre utazás során belföldön személyazonosságát és állampolgárságát igazolja. (2) Az útlevél a világ összes országára szól, öt évig érvényes és érvényességi ideje meghosszabbítható. 4.§ (1) Az útlevelek: a) magánútlevél, b) diplomata útlevél, c) külügyi szolgálati útlevél, d) hajós szolgálati útlevél. (2) A határforgalomban az (1) bekezdésben fel nem sorolt útiokmány is bevezethető. 5.§ (1) A magánútlevélre minden magyar állampolgár az e törvényben meghatározott feltételek szerint jogosult. (2) Különösen indokolt esetben, ha a munkakör ellátása rendszeres külföldre utazással jár, a munkáltató kérésére e célra a második magánútlevél is kiadható. 3