Országgyűlési irományok, 1985. VII. kötet • 158-202. sz.
1985-164 • Törvényjavaslat az Alkotmány módosításáról
- 4 azonban a Minisztertanács elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indínványt - a minisztereinek kiemelkedő kormányzati szerepére tekintettel - a Minisztertanáccsal szemben benyújtott indítványnak kell tekinteni. A Javaslat a bizalmatlansági indítványt nem egyszerű képviselői indítványként fogja fel, hanem kollektív jogként meghatározott arányú képviselő együttes indítványaként szabályozza. Ez a szabályozási mód egyrészt a kormányzati stabilitást szolgálja, másrészt kizárja egy szűk körű kisebbség obstrukciós törekvéseit. Abban a kérdésben, hogy hány képviselő kezdeményezhessen bizalmi szavazást, a Javaslat két változatot tartalmaz . A bizalmatlansági, illetve a bizalmi indítvány feletti vita és szavazás időpontjának meghatározásánál két szempontot kell figyelembe venni. Egyrészt a Kormány és a képviselők részére is időre van szükség, hogy felkészüljenek a vitára, ese~leg előzetes konzultációkat folytassanak, másrészt azonban a politikai, kormányzati stabilitás érdekében hosszú ideig nem tartható fenn az a bizonytalan állapot, amit az indítvány benyújtása idéz elő. Ezért a Javaslat azt írja elő, hogy a vitát és a szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított öt nap után, de legkésőbb tizenöt napon belül kell megtartani. Ezen általános szabály alól egy kivétel van, amikor a Minisztertanács indítványára konkrét minisztertanácsi előterjesztéshez kötődik a bizalmi szavazás, ugyanis ebben az esetben a Minisztertanács azt juttatja kifejezésre, hogy feladatát csak akkor tudja ellátni, ha az Országgyűlés az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően dönt. Erre az esetre a Házszabályoknak az előterjesztésre vonatkozó általános szabályai az irányadóak.
