Országgyűlési irományok, 1985. VI. kötet • 110-157. sz.

1985-113 • Törvényjavaslat az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról és annak indokolása

(68 kozási nyereségadó alá eső tevékenységet nem folytató) szervezetként működnek. Ellenkező esetben vagyonszerzé­sük, államigazgatási és bírósági eljárás kezdeményezésük éppúgy illetékköteles, mint a gazdálkodást alaptevékeny­ségként folytató szervezeteké. A Javaslat szerinti általános illetékkötelezettség felold­ja azt a mai egyenlőtlen helyzetet, hogy a gazdálkodó szer­vezetek meghatározott köre illeték nélkül szerezhet vagyont ugyanakkor az e körön kívüli, de ugyancsak gazdálkodó te­vékenységet folytató szervezetek, egyéni vállalkozók ugyan­ezért illetéket fizetnek. A törvény 2. §-ához A gazdálkodói vagyonszerzés sajátos esete az állami tulaj­donban álló ingatlan kezelői jogának ellenérték fejében történő megszerzése. Minthogy az ilyen jogszerzés tartal­ma szerint a tulajdonjoghoz hasonló vagyoni értékű jogo­sítvány megszerzését jelenti, indokolt ezt is a visszter­hes vagyonátruházási illeték hatókörébe vonni. Ugyanakkor nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek a kö­zös gazdálkodási célt szolgáló, a tag által bevitt ingat­lanvagyon használati jogának a megszerzése. Ha pedig a tag a közös gazdálkodás céljára ingatlant ad tulajdonba, erre az esetre a Javaslat 4. §-a illetékmentességet biztosít. Ezzel egyidejűleg a Javaslat 2. § (1) bekezdése "a hasz­nálat" illetékjogi fogalmát pontosítja, utalva az e körbe tartozó szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokra (lakás-, üdülő-, üzlet-, műhely stb. használatának joga), valamint a külföldiek ingatlan­használati jogára is.

Next

/
Thumbnails
Contents