Országgyűlési irományok, 1985. VI. kötet • 110-157. sz.

1985-113 • Törvényjavaslat az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról és annak indokolása

(68 kozási nyereségadó alá eső tevékenységet nem folytató) szervezetként működnek. Ellenkező esetben vagyonszerzésük, államigazgatási és bírósági eljárás kezdeményezésük éppúgy illetékköteles, mint a gazdálkodást alaptevékenységként folytató szervezeteké. A Javaslat szerinti általános illetékkötelezettség feloldja azt a mai egyenlőtlen helyzetet, hogy a gazdálkodó szervezetek meghatározott köre illeték nélkül szerezhet vagyont ugyanakkor az e körön kívüli, de ugyancsak gazdálkodó tevékenységet folytató szervezetek, egyéni vállalkozók ugyanezért illetéket fizetnek. A törvény 2. §-ához A gazdálkodói vagyonszerzés sajátos esete az állami tulajdonban álló ingatlan kezelői jogának ellenérték fejében történő megszerzése. Minthogy az ilyen jogszerzés tartalma szerint a tulajdonjoghoz hasonló vagyoni értékű jogosítvány megszerzését jelenti, indokolt ezt is a visszterhes vagyonátruházási illeték hatókörébe vonni. Ugyanakkor nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek a közös gazdálkodási célt szolgáló, a tag által bevitt ingatlanvagyon használati jogának a megszerzése. Ha pedig a tag a közös gazdálkodás céljára ingatlant ad tulajdonba, erre az esetre a Javaslat 4. §-a illetékmentességet biztosít. Ezzel egyidejűleg a Javaslat 2. § (1) bekezdése "a használat" illetékjogi fogalmát pontosítja, utalva az e körbe tartozó szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokra (lakás-, üdülő-, üzlet-, műhely stb. használatának joga), valamint a külföldiek ingatlanhasználati jogára is.