Országgyűlési irományok, 1985. VI. kötet • 110-157. sz.
1985-112 • Törvényjavaslat a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról és annak indokolása
16. A törvény 16. §-ához Az 1987. évi VI. törvény 22. §-a tartalmazza az adóelőleg fizetésének a legfontosabb szabályait. Az adóelőleg vonatkozásában azonban lényeges kérdéseket rendeznek a törvény végrehajtásáról szóló 38/1987. (X. 12.) MT rendelet és az adóigazgatási jogszabályok is, és a követendő szabályokat az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó 1987. évi 14. törvényerejű rendelet is érinti. Hosszabb távon azonban semmiképpen sem elfogadható, hogy a magánszemély valamely kötelezettségét megállapító norma tartalma csak több jogszabály összevetéséből legyen megállapítható. Ezért a Javaslat azt a kötelezettséget tartalmazza, hogy a megszerzett jövedelem után adóelőleget kell fizetni, az adóelőleg-fizetés rendjének szabályozása a jövőben kizárólag a végrehajtási rendeletben történik, így az a Minisztertanács hatáskörébe kerül. A Javaslat meghatározza azokat az eseteket is, amikor a kifizetett összegből nem kell adóelőleget levonni. Ilyenek a vállalkozás részére és a mezőgazdasági kistermelésből, továbbá az ingatlan, ingó dolog és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek. Továbbra sem adóelőleget, hanem adót kell levonni az értékpapírból és a takarékbetétből származó — a többi jövedelemmel nern összesíthető —• jövedelemből. Tartalmilag is új szabály, hogy a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő honvédek, határőrök, tisztesek illetményének kifizetése esetén sem kell adóelőleget fizetni. Ennek az a magyarázata, hogy ezek az összegek önmagukban oly csekélyek, hogy adóelőleg fizetési kötelezettség a magánszemélyt különben sem terhelné, különösen arra tekintettel, hogy ezeknek a jövedelmeknek a jellege munkaviszonyból származó jövedelmekkel egyezik meg. 17. A törvény 17. §-ához A hatályban lévő törvény nem rendelkezik arról, hogy az adóelőleg késedelmes fizetése esetén a levonásra kötelezettet, illetve a magánszemélyt milyen szankció sújtja. A szabálysértési kódex alapján ilyen esetben csak az adóhiányra nem vezető pénzügyi szabálysértés 15 szankcióját lehet alkalmazni. A késedelmes adóelőleg-fizetés azonban tipikusan az adójogszabályok körében elkövetett olyan szabálytalanság, amihez legcélszerűbb valamilyen pótlékot kapcsolni. Ez a pótlék ugyanis differenciáltan kifejezheti a fizetni elmulasztott összeg nagyságát és a késedelem mértékét is. Ezért a Javaslat a késedelmi pótlék fizetésének a kötelezettségét arra az esetre is kiterjeszti, amikor a kötelezett az adóelőleg megfizetésével késlekedik. Enyhítő változtatás az, hogy a jövőben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke különös méltánylást érdemlő esetben nem csak a bírság megfizetése alól mentesítheti a magánszemélyt, hanem az önellenőrzési pótlék és a késedelmi pótlék megfizetésétől is eltekinthet. 18. A törvény 18—19. §-aihoz A vállalkozási nyereségadó bevezetése miatt a vállalkozói adóról szóló tvr. hatályát veszti. Az egyéni vállalkozók esetében az új adózási rendre (csak SZJA-t kell fizetniük) való áttérés a bevitt vagyon utáni adó megfizetése tekintetében — az egységes jellegű szabályozásnak megfelelően — jelenlegi kedvezményezett állapotot megszünteti. Ezért indokolt az Elnöki Tanácsot felhatalmazni az e probléma kiküszöbölésére alkalmas átmeneti szabály megalkotására. A hatályos törvény 32—36. §-ai tartalmazzák a jogszabály záró rendelkezéseit, egyes kérdésekben a törvény átmeneti szabályokat állapít meg. A 36. § (2) bekezdését érinti, hogy a Minisztertanács részére adott felhatalmazást összhangba kell hozni a Javaslat egyéb rendelkezéseivel. Ennek során a Minisztertanács a társasnyaraló közös helyiségeinek hasznosításából, valamint a totó-lottó árusításából származó jövedelmek után is az adózás eltérő módját állapíthatja meg. 1988-ban a takarékbetétből származó jövedelmek után az adót a kifizető pénzintézet viselte, egyösszegben utalta át a költségvetés részére, a magánszemély pedig nettó (az adó levonása utáni) kamatösszeget kapott. A Javaslat 1990-ig bezárólag kiterjeszti az ilyen eljárás jogalapját.
