Országgyűlési irományok, 1985. VI. kötet • 110-157. sz.

1985-119 • Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat és indokolása

~26o­- 2 ­2. Az egyesülési jogra vonatkozó jelenlegi szabályozás több szempontból nem felel meg az emiitett követelményeknek; elsősor­ban nem az egyesülési jog gyakorlásának módját, e szabadságjog garanciáit, hanem az egyesülési jog alapján létrehozott szerveze­teket szabályozza. E szabályozás sem tekinthető teljes körűnek, ugyanis részletesen csak az egyesülési jog alapján létrejövő egyik szervezeti formáról, az egyesületekről rendelkezik, a poli­tikai, érdekképviseleti tipusu szervezetek alapitására, működésé­re vonatkozóan jogrendszerünk nem tartalmaz átfogó szabályozást. A politikai, érdekképviseleti célú szervezetek alapításának szabályozatlansága egyaránt bizonytalanságot okoz az állampolgá­rok és a jogalkalmazók számára. Ez a jogi bizonytalanság nemcsak jogi, hanem - megfelelő szabályozással elkerülhető - politikai konfliktusok forrása is lehet. Az egyesülési jogra vonatkozó hatályos szabályozás másik hi­bája, hogy szemléletét a túlzott bürokratizmus jellemzi. Az egye­sület létrehozására irányuló szervező munka megkezdésének előze­tes bejelentéshez kötése, az egyesület szervezésének az állam­igazgatási szervek által való feltételhez köthetősége, illetőleg megtilthatósága, az egyesületek feletti államigazgatási felügye­let intézménye ma már olyan szabályok, amelyek nem egyszerűen el­avultak, hanem összeegyezhetetlenek az alapvető szabadságjogok tartalmával. Az újraszabályozás jelentőségét bizonyitja az is, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint Magyarországon már ma is mint­egy 7000 egyesület működik, társadalmunkban például a sporttevé­kenységnek szinte kizárólagos szervezeti kerete az egyesület.

Next

/
Thumbnails
Contents