Országgyűlési irományok, 1985. VI. kötet • 110-157. sz.

1985-118 • Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat és indokolása

-2.39TORVENYJAVASLAT az Alkotmány módosításáról A Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény — amelynek módosított és egységes szövegét az 1972. évi I. törvény állapította meg — (a továbbiakban: Alkotmány) a következők szerint módosul: 1. § Az Alkotmány II. fejezetének címe helyébe a következő cím lép: „A Magyar Népköztársaság Országgyűlése, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Alkotmánybíróság." 2. § Az Alkotmány 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Országos népszavazást az Országgyűlés rendelhet el. A népszavazásra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg." 3. § Az Alkotmány 21. §-ának (3) bekezdése a hatályát veszti, (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a (4) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul: „(3) Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni." 4. § Az Alkotmány 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „22. § (1) Az Országgyűlés szükség szerint tartja üléseit, de évenként legalább négy ülésszakot tart. (2) Az Országgyűlés összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. Az Országgyűlés alakuló ülését a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hívja össze. (3) Az Országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetőleg a Minisztertanács által indítványozott időpontra és napirenddel, valamint az országgyűlési képviselők egyharmadának írásbeli kérelmére össze kell hívni." 5. § Az Alkotmány 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: .,26. § Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke és a soros jegyzők írják alá. A törvény kihirdetéséről az Országgyűlés elnöke gondoskodik." 6- §Az Alkotmány 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „27. § Az országgyűlési képviselő az Elnöki Tanácshoz, a Minisztertanácshoz, a Minisztertanács bármely tagjához, az államtitkárokhoz és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó minden ügyben interpellációt, illetőleg kérdést intézhet. Akihez az interpellációt vagy a kérdést intézték, az Országgyűlésen köteles választ adni." 7. § Az Alkotmány II. fejezete a következő címmel és 32/A. §-sal egészül ki: ,yAz Alkotmánybíróság 32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság ellenőrzi a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. (2) Az Alkotmánybíróság — a törvény kivételével — minden alkotmánysértő jogszabályt, illetőleg jogi iránymutatást megsemmisít, az alkotmánysértő törvény végrehajtását felfüggeszti. (3) Az Alkotmánybíróság elnökét és tíz tagját az Országgyűlés választja, s a törvényben meghatározott ok alapján hívhatja vissza. (4) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről külön törvény rendelkezik." 8. § Az Alkotmány 33. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „A Minisztertanács megbízatása a következő Országgyűlés első üléséig tart." 9. § Az Alkotmány 42. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Tanácsot város és község, illetőleg több község közösen is alakíthat." 10. § Az Alkotmány 64. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „64. § A Magyar Népköztársaság biztosítja a szólásszabadságot és a sajtószabadságot." 11. § Az Alkotmány 65. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „65. § (1) Az egyesülés és a békés gyülekezés joga mindenkit megillet. (2) Az egyesülési jog és a gyülekezési jog gyakorlása nem I sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét. 3