Országgyűlési irományok, 1985. V. kötet • 76-111. sz.
1985-76 • A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat és indokolása
18 bályozása fontos biztosíték a külföldi befektetők számára. A Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a törvényben megállapított adókedvezmények mellett, a törvényben tételesen meghatározott jogcímeken a végrehajtási rendelet további adókedvezményeket állapítson meg. Ha az adóalanyt több jogcímen is megilleti adókedvezmény, ezeket csak a számított adó összegéig veheti igénybe. a tv. 16—18. §-aihoz A Javaslat az adózott eredmény fogalmát a befizetésre kerülő adó és a módosított eredmény különbözeteként határozza meg. A Javaslat tételesen felsorolja azokat a bevételeket (támogatásokat), amelyek után az adóalany adó fizetésére nem köteles és azokat a kiadásokat, amelyeket az adóalap számításánál költségként nem számolhat el. Az ilyen bevételek közvetlen az adózott eredményt növelik, illetőleg az ilyen kiadások közvetlenül az adózott eredményt csökkentik. Ezek a felsorolások teljes körűek, tehát más jogszabály ilyen kötelezettséget, illetve lehetőséget nem írhat elő. A Javaslat az adózott eredmény terhére elszámolható kifizetések közül tételesen határozza meg azokat, amelyek csak a tartalékvagyonnal növelt, illetve az elsőbbséget élvező, kiemelt kifizetésekkel csökkentett adózott eredmény pozitív összegéig teljesíthetők. a tv. 19—20. §-aihoz A Javaslat a tiszta eredmény fogalmát az adózott eredménynek a 17—18. §-okban meghatározott bevételekkel és kifizetésekkel, valamint a tartalékvagyon képzéssel és felhasználással módosított összegében határozza meg. A tiszta eredmény pozitív egyenlege az adóalany vagyonát növeli, illetve negatív egyenlege azt csökkenti. a tv. 21. §-ához A Javaslat lehetővé teszi, hogy az adóalany pénzeszközét korlátozás nélkül ideiglenesen, illetve jogi személy részére, vagyona terhére véglegesen átadhassa. Ez fontos biztosítéka a vagyonnal való önálló gazdálkodásnak. a tv. 22—23. §-aihoz A Javaslat az adóalany beruházásainak, álló- és forgóeszközeinek, valamint máshol befektetett eszközeinek forrásául az adóalany vagyonát határozza meg. Ennek különös jelentőséget ad az a társadalmi érdek, amely a vállalkozási tevékenységet folytatók vagyonának gyarapításához fűződik. A vagyon három részből, az alapítói vagyonból, a működés során felhalmozott vagyonból és az adózott eredményből képzett, elkülönített tartalékvagyonból áll. E megkülönböztetés fontos közgazdasági feltétele az adóalanyok más szervezeti (társasági) formába való átalakulásának. A Javaslat az adóalany vagyonának változását — mind a vagyon növekedését, mind a vagyon csökkenését — az egyes vagyonrészekhez kapcsolódóan állapítja meg. a tv. 24—26. §-aihoz Az adóval kapcsolatos részletes eljárási szabályokat külön jogszabályok írják elő. Ezért a javaslat csak az adó szempontjából sajátos, illetve garanciális jellegű eljárási szabályokat tartalmazza. A Javaslat az államigazgatási jogorvoslati lehetőségeken túlmenően bővíti a bírósági felülvizsgálat mai rendszerét, lehetővé téve a határozattal történő adómegállapítás teljes körű felülvizsgálatát a jogalap és az adó összegszerűsége tekintetében. Ezzel szinte teljes körűvé válik az adóigazgatás bírósági kontrollja, és lényegesen nő az adóalanyok biztonsága. a tv. 27—29. §-aihoz A Javaslat záró §-ai (27—29. §) rendelkeznek a hatálybalépésről és tartalmazzák az egyes átmeneti intézkedéseket, valamint a végrehajtással kapcsolatos felhatalmazó rendelkezéseket. A Javaslat előírása alapján az átmeneti rendelkezésekről külön törvényerejű rendeletben kell intézkedni. A Javaslat előírja, hogy az 1989. január 1. napja előtt alakult és a gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel átalakuló vagy megszűnő szervezetekre is a Javaslat | szerinti adózási szabályokat kell alkalmazni.
