Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.

1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról

-2J4- 20 elő. A közzététel a kérdéses tény vagy adat nem meghatározott címzettekkel való közlése oly módon, hogy az bárki számára hozzáférhető legyen. E közzétételnek is két formája jelenik meg a Javaslatban: az egyik a Cégbíróság által hivatalos lapban való közzététel, a másik pedig a társaság által meghatározott módon való nyilvánosságra hozatal, ami általában egy, a társaság által választott sajtóorgánumban való közlést jelenti. A gazdasági társaságok működése nyilvánosságának elve természetszerűleg nem érvényesülhet korlátok nélkül. Minden gazdálkodó szervezetnek lehetnek olyan információi, amelyeket üzleti titokként kíván kezelni, továbbá bizonyos esetekben a társasági tagok személyiségi jogai is indokolhatják a nyilvánosság korlátozását. A nyilvánosság korlátozása azonban csak a társasági törvényben és a cégnyilvántartásról szóló jogszabályokba foglalt rendelkezésekkel illetve a polgári jog általános szabályai által lehetséges. A 16. §-hoz A jogviszonyok, így a társasági jogviszonyok fejlődésében is igen nagy jelentősége van a jogviszony alanyai által tett jognyilatkozatoknak - mint jogi tényeknek. A törvény is igen sok helyen fűz komoly jogkövetkezményeket bizonyos jognyilatkozatok megtételéhez. Ezért szükséges volt szabályozni a jognyilatkozatok formáját, megtételük módját, mégpedig általános jelleggel, ami annyit jelent, hogy ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha a speciális szabályok eltérő rendelkezést nem tartalmaznak. A jognyilatkozatok formájára vonatkozó általános polgári jogi szabályok a társasági jogviszonyokban mechanikusan nem alkalmazhatók. A gazdasági társaságokban jelentős anyagi