Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.

1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról

- 9 lanul felelős tagjai. Eszerint tehát az a természetes személy, aki közkereseti társaság tagja vagy betéti társaság beltagja, másik ugyanilyen tagsági viszonyt már nem létesíthet, s az esetleges újabb szerződések - mint jogszabályba ütközők - semmisek. Ugyanakkor betéti társaságban kültagi viszony, korlátolt felelősségű társaságban, illetve részvénytársaságban tagsági viszony létesíthető, s ugyanígy nem kizárt az időben egymást követő, korlátlan felelősséggel járó gazdasági társasági tagság sem. A (2) bekezdés a polgári jogi társaságot zárja ki a gazdasági társaságok lehetséges tagjai közül. Ennek oka a korlátlan felelősség halmozódásán túl az is, hogy a polgári jogi társaság e törvény hatálybalépése után alapvetően nem gazdasági célú társas forma lesz, amely ezért kifejezetten gazdasági célú társaságban nem vehet részt. Gazdasági tevékenység a részvénytársaság alapítása is, ezért az ilyen tevékenység sem megengedett a polgári jogi társaságok számára. A (3) bekezdésbe foglalt tilalom mögött is az húzódik meg, hogy nem lenne szerencsés megengedni olyan helyzet kialakulását, hogy több korlátlanul felelős társaság tartozásáért ugyanazoknak a tagoknak a vagyona legyen kielégítési alapul felhasználható, mert ezzel a tényleges fedezet a tagok vagyonának csak bizonyos hányadára csökken. A (4) bekezdés tilalma a reális igényekből kiindulva zárja ki a természetes személyeket és a nem jogi személy társaságokat a közös vállalatból és egyesülésből. Ez a két társasági forma eddig is működött, s nem merült fel igény arra, hogy a résztvevők lehetséges körét bővítsék. Ezen felül a közös vállalat és egyesülés társasági jogi szabályai és céljai is jogi személyekre szabottak. Az e formákból kizárt jogalanyok társulási szándékaikat más formában (pl. koordinatív jellegű polgári jogi társaságban) is megvalósíthatják.